31
05/2010
0

Iszonyat - Periféria CD Review

Régóta terveztem, hogy írok erről a lemezről egy „kritikát”, most eljött az ideje. Mindig is szerettem a zenekar, vártam már az új dalok megjelenését. A májszpészen már hallható volt pár trekk, ami előrevetítette, hogy mire számíthatunk. Mind zeneileg, mind mondanivalóban magasan a legjobb lett a Periféria az összes Iszonyat produktum közül. Sőt számomra az elmúlt időszak No.1 hazai lemeze. A váltott ének nagyon jó, változatosabbak a dalok, de szerencsére a dallamokat nem vitték túlzásba. A korai anyagaikat is imádtam Zsoleszéknak, de ez az utolsó mindent visz, sokat fejlődtek zeneileg. Tiszta igényes lett a dolog! A szövegekről bővebben írok, hisz ez a lényeg, akárki akár mit is mond. Kicsit negatívabbak lettek az évek alatt, de azért ez még belefér. Ahogy egyre többet hallgattam a lemezt, mindig másra és másra mondtam azt, hogy na ez a „fő mondanivaló”. Arra jutottam, hogy mindegyik dalban van egy-két nagy okosság, de a „Hogyan tovább?”-ban feltett kérdés talán a lényeg. Van e élet a hardcorepunkon túl? Mi lesz majd, ha már mások lesznek a fontosak, ha már nem számít hogy hányan járnak buliba, vagy olvas e valaki fanzineket? Vagy belebolondul az ember a cél elérhetetlenségébe, vagy egyszerűen föladja. Ez a dal nem (csak) a színtérről szól, hanem általában erről a kilátástalan szürke masszáról, amit sokan életnek neveznek. De terítékre kerül itt egyéb kellemetlen társadalmi téma is. A „Gyár utca blues” a hajléktalanságról, a „Maholnap” az értelmetlen munkában töltött évtizedekről, az „Új attitűd” a fiatalkorú bűnözésről szól. Az „Egy bezárt klub margójára” a punkhc közeg álszentségéről és a sok felesleges külsőségről osztja az eszet, egy igazi DIY himnusz. A hátamon szőr is föláll ha ezt a hallgatom. A „Gittegylet” is nagy kedven, mindannyian rágunk valami gittet, hogy megfeleljünk, valaminek.

 

Sajnos cd-t (még) nem kaptam kézhez, a borítót is csak kicsiben láttam, így véleményt erről nem mondanék. Igényes a cucc ránézésre, bár nekem az a szindioszos tankdobálós borító jobban tetszett. A distrónkban kapható ez a kiadvány is, remélem sok helyre eljut majd, hiszen az Iszonyat az a banda aki megérdemelné, hogy megértő fülekre találjon.

http://www.myspace.com/iszonyat

Címkék: iszonyat review

A bejegyzés trackback címe:

https://agyampokla.blog.hu/api/trackback/id/tr512044789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.