12
10/2010
0

...no hope, no future!

11
10/2010
0

DZSUKHELL infók

Egy kis promó a dzsukhelles cimbiknek:

Megjelent a dzsukhellrekords ötödik kiadványa! A split 7" egyik oldalán az a holland Sand Creek Massacre szerepel, mely jelenleg európa egyik legtöbbet turnézó dallamos d-beat hc/punkbandájaként azért stúdiózik is és meglep minket olyan ütős dalokkal,mint az ezen az anyagon szereplő mirrors of false reflection és a VI XII. Kicsit közelebbről, pontosabban Grazból származik a lemezen szereplő másik banda a Boredom. Nekik ez az első igazi anyaguk a tavaly megjelent Nömen est Ömen demo óta. Ők a kevésbé dallamos, súlyosabb oldala felől közelítik meg a d-beat hc-t, ugynakkor sokszor húzos rock és stooner témák is megjelennek a muzsikájukban. A We the Turd United és az in The Spotlight is remek szerzemény, remekbeszabott szövegekkel. A lemezeket dzsukhell bulikon és rivers run dry, illetve human error koncerteken a distrónkból veheted meg (1000huf), de meg is rendelheted a dzsukhellrekords@gmail.com címen.
További jó hír, hogy elindult a dzsukhellrekords blogja (http://dzsukhellrekords.blogspot.com) is distrolistával, kiadós dolgokkal és várhatóan egyéb érdekfeszítő tartalommal.

04
10/2010
0

AMEBIX Interjú

Asszem ehhez a bandához tényleg nem kell semmi kommentárt írnom. Visszatértek...

Az interjút, valami külföldi metálos honlapról nyúltam.

Minek a hatására álltatok össze újra, ennyi év kihagyás után?

Ez volt a Risen DVD kiadásának csúcspontja. Nem állt szándékunkban újra elkezdeni játszani sem Stignek, sem nekem.  Úgy döntöttünk, hogy felveszünk néhány dalt, mintegy „sírfelirat” gyanánt, hogy a kör bezáruljon és mégis halljuk, hogy milyen lett volna a hangzásunk, ha rendelkezünk rendes cuccokkal. Roy (dob) is csatlakozott hozzánk annak érdekében, hogy befejezhessük a projektet. A zene jobb lett mint valaha, és ez arra ösztönzött bennünket, hogy felülvizsgáljuk addigi álláspontunkat. Adott volt a lehetőség, hogy jó helyszíneken, nagy közönség előtt játszhassunk, és végre felszínre hozhassuk azt, amit addig bennünk homály fedett.

 

De mégis miért döntöttetek úgy, hogy újra felveszitek a klasszikus dalokat? Nem voltak fenntartások?

 

Azt akartuk, hogy összefoglalja a „karrierünket”, ezért a zenekar minden időszakából választottunk dalokat: a „Winter” képviseli az 1981-es bristoli színteret, az „Arise”az Amebix megjelenését szimbolizálja a városban és az utat egy összetartóbb csoport felé, és én mindig is szerettem a “Chain Reaction”, mert nagyon intenzív, erőteljes dal, pozitív szöveggel.
Látom, hogy mindenki az eredeti nótákat kedveli inkább, de ez ugyanígy van bármelyik bandával. A régi Sabbath nagyon jó – primitív, mint az állat, de ez megváltozott a későbbi felvételeken. Mi azonban teljesen felboncoltuk a régi dalokat és új életet leheltünk beléjük. Nem hiszem, hogy ezután bármikor is vissza fogunk térni a régi anyagokhoz, ez egy feladat volt, melyet a saját kedvünkért oldottunk meg.

 

Az Amebixre éppoly sok metal zenekar hivatkozik hatásként, mint punk. A Monolith, mintha a választóvonal mindkét felén megfelelne. Eltekintve a lázadástól, mi a közös szerinted a metalban és a punkban? Hogy lehet áthidalni ezt a szakadékot?

 

Abban az időben túlnyomórészt punk közönségnek játszottunk és tényleg nem fogadták mindig túl jól. Ezt igazából csak utólag értettem meg, amikor az lettem aki. Akkoriban nem hallgattam ilyen bandákat, mint a Sepultura, vagy a Neurosis, ezek totál ismeretlenek voltak számomra. Azt hiszem annyit azért elértünk, hogy egyesítettük a két tábort. A zenei intenzitás párosult az intelligens lírai megközelítéssel és ez egy látképbe rendezte az embereket.

 

Mit gondolsz a modern metálról? Hallgatsz ilyesmit?

 

Nem sok új cuccot hallgatok. Idegesít a sok ugyanolyan banda és a kísérletezés hiánya. A punk színtér a ’80-as években leragadt egyfajta ön-cenzúrázásnál és ezért el is vesztette az eredeti lendületét, amelynek a lényege az volt, hogy csinálj azt, amit csak akarsz. Nagyon szeretnék hallani végre egy olyan új bandát, ami lecsavarja a fejemet és minden bizonnyal lesz is majd ilyen. Nekem is sokkal nyitottabbnak kell lennem az új zenék iránt, nem szabad leragadnom. Egy bandának rendelkeznie kell a letűnt korszakok harcos szellemiségével éppúgy, mint politikai, vagy szociális érzékenységgel.

 

Honnan az inspiráció? A skót vérnek is köze van hozzá?

 

Nem vagyok skót, csak skót származású, de egy fegyvermester mellett nőttem fel, mint atyáink és mindig körül vett a harc is. Gyermek-mód lelkesedem a történelemért és imádom a régi történeteket, mítoszokat.

 

Ezek szerint helyes lenne az a megállapítás, hogy az Amebix egy ősi metaforája a modern kor túlélésének és leküzdésének?

 

Ez egy tisztességes megjegyzés. Azt hiszem, mindig is arra törekedtünk, hogy kapcsolatteremtésre ösztönözzük az embereket, a saját ösztönös természetük, valamint a nagyvilág tudatalattija között… hogy történteteket írjunk, amelyek látomásként működhetnek, és remélhetőleg elvezetik őket a személyes megerősödés felé.

 

Ugyanezek a lírai eszmények a mai napig részei a mindennapi életednek, mint kardkovács. Hogy kerültél erre a pályára? Melyik a kedvenc munkafázisod? Úgy tűnik, mintha ez lenne a legmegfelelőbb munka a számodra.

 

Ez egy nagy jó munka. Én soha nem úgy tekintettem rá, mint munkára, ez az útkeresésem része volt, miután körülbelül 20 évvel ezelőtt eltűntem. Egyszer csak felbukkantam a szigeten és tudni akartam, hogy hogyan kell kardod kovácsolni. Azt hiszem, ez lelkileg ugyanaz a munkafolyamat, mint az Amebixnél – fontos tudatalatti szimbólumok kivetülése az életre, melyek valamilyen ősi szinten rezonálnak. A kard nagyon fontos ebben a tekintetben. Tanulságos volt megtapasztalni, hogy a munkafolyamat éppúgy alkímiai is, hisz mind a négy elemet használni kell hozzá. A kard kovácsolása több szinten mozog, attól függően, hogy meddig szeretnél eljutni vele. Imádom az egész munkát, a gyötrelmes részektől kezdve az unalmasakon át az összes aspektusát szeretem, egyszerre vagyok ékszerkészítő, bőrdíszműves és asztalos, úgyhogy állandóan tanulok, és sohasem unatkozom.

 

Az Amebixet tekintik a crustpunk egyik keresztapjának. Nyilvánvaló, hogy már nem laktok squatokban és nem egyik napról a másikra éltek. Emellett érzed még a kapcsolatot az életed és a crust mozgalom között?

 

Amikor mi elkezdtük, nem létezett még „crust” műfaj. Crustyknak neveztek minket a kinézetünk miatt és mivel nélkülözve éltünk az utcán. Furcsa volt, hogy úgy vagyunk elkönyvelve, mint egy műfaj alfaja. Mindenesetre nem örülök ennek. Olyan az egész, mintha az Amebix „gettósítva” lett volna csak azért, mert nem úgy éltünk, ahogy a divat azt megkívánta. Így megy ez. Tisztában vagyok azzal, hogy egy csomó ember csak e miatt a skatulya miatt hallgatja a zenekart, ami nem jó. Amebix az Amebix, mint ahogy a Motörhead, a Motörhead, vagy a Killing Joke a Killing Joke.

 

Nem rég jelentettétek be, hogy új albumon dolgoztok. Mire számíthatnak a rajongók? Mely hasonlóságokra, illetve különbségekre lehet számítani a régi és az új anyag között?

 

Remélem, hogy az emberek fel lesznek kavarva. Eddig hat dalt rögzítettünk, amelyek nagyon erősek, és az album, egy igazán figyelmes munka eredménye lesz. Ehhez persze elkötelezettséget kíván a hallgatóktól is, nem egy hűbelebalázs választást. Éppúgy vannak benne finom dallamok, mint kendőzetlen vadság. Szövegileg még koncentráltabb lesz, mint korábban. Nincs előttünk akadály, hisz nem akarunk megfelelni senkinek. Remélem, felkavarunk néhány embert.

 

Tekintettel a világ jelenlegi helyzetére, a globális pénzhiányra és a bizonytalan ökológiai körülményekre, mondhatjuk, hogy a zenekar jelentősége nagyobb, mint valaha?


Talán. Talán, újra kell értékelni az egész életünket, ahogy az idők nehezülnek. Az Amebix mindig úgy érkezik, mint a Halál Angyalának lehelete.

Meghallgatás

Olvasás fonetikusan

 

Netpunk: http://www.myspace.com/amebixuk

 

 

29
09/2010
0

...ismét egy remek DZSUKHELL koncert szombatra!...és 2 FYP show

Kisbarátaim! Egy kiemelkedő hardcore/punk koncertet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani! Október 2-án a zappa cafeban este 21 órától az alábbi bandák fognak élményszámba menni: THE HOLY MOUNTAIN az amerikai srácok sötét és kemény, dallamos, de gyors neocrustot nyomnak. A négy évvel ezelőtti pesti koncertjük sajnos meghiúsult egy balesett miatt, most végre itt a bosszú ideje! BOREDOM nagyon feelinges d-beat rock and roll a sógoroktól. Igazi motorozós témák és egy csidi bőgős kislány bárcsak egyszer én is te is mindig együtt... PIANO EARTHQUAKE elborult, dühös screamo HC, amit az olasz srácok nyomnak. Meglepő, de nem mulatságos! HUMAN ERROR crust/grind veteránok, fél éve már öt taggal, sok új számmal, hatalmas zenei flikk-flakkokkal, szóval csak a kezeim figyeljétek, mert vigyázat csalok! RIVERS RUN DRY hazánk legnépszerübb dark heavy neocrust bandája! Hamarosan új splitjük jelenik meg az osztrák Boredommal. Tavasz óta az első pesti bulijuk! NINPULATORS szipus punkok egy nemrég lefutott és remekül sikerült európai turné után ismét láthatjuk őket. A kezdés pontosan 21 órakor, a belépő 1200 Ft.

...és 2 koncert a Fuck Your Pride által jövő keddre és szerdára, aki az ilyesmit szereti...

27
09/2010
0

Koncertajánló hétfő estére!

Ma este egy újabb dzsukhell buli vackolja be magát a próbatermekbe:
PANACEA. A lengyel, sötét-súlyos neocrust zenékben mozgó barátaink szerint hazájuk legjobb zenekara a stílusban. Újabb dalaikban egyre jobban érvényesülnek Cult of Luna, Neurosis, Fall of Efrafa hatások, emellett pedig megjelennek dalaikban a húzós punk - hardcore - d-beat elemek. Csatlakozott még két turnén lévő banda az estéhez, egyikük a New Jersey-i EAST OF THE WALL, akik a The Dillinger Escape Plan matematikáját és hangzásvilágát vegyítik a Coalesce darabosságával, ezekhez kapcsolva néhány éneklős betétet. Velük érkezik egy viszonylag fiatalabb csapat, a német RADARE, akiknek most jelent meg első anyaguk. Az Infinite Regress címre keresztelt lemezen négy súlyos dal található, tele instrumentális betétekkel. Az ő esetükben megemlíthetjük az Isis hatást, amihez társul némi Bohren & The Club Of Gore-t idéző doomjazz, fúvós hangszerekkel és egy csekély elektronikával megspékelve. A fellépők sorát a szárnyait bontogató WOLF SHAPED CLOUDS kezdi némi screamo őrülettel.
Hétfőre való tekintettel pontosan 20 órakor kezdünk és megint csak törekszünk arra, hogy a súlyos zároriffek 23 óráig elhangozzanak, ahogy az Al Burian esetében is történt. Az üres gyomorral érkezőket egy lelkes mobil-étkeztető csoport várja vegan szendvicsekkel, ezen kívül még lesznek disztrók használt és új lemezekkel, fénymásolt és nyomdai fanzinekkel / könyvekkel, hogy a diy feeling meglegyen. Belépő (mindenkinek) 1000 forint. Helyszín (mindenkinek) Fényes Adolf utca, azon belül is egy próbaterem.
Info: dzsukhellrekords[at]gmail[dot]com valamint az alábbi flyeren!

20
09/2010
0

Radical Crush vs CODIA vs FAILED SUICIDE PLAN

Most pedig következzék egy gyors 3in1 interjú a veszprémi RADCICAL CRUSH-sal (RC), a spanyol CODIA-val © és a német FAILED SUICIDE PLAN-nel a szeptember 24-ei koncert beharangozójaként.
 
Hellóbelló, kik vagytok ti? Szerintetek egy zenekarban fontosak a nevek?
 
RC: Radical Crush - Braun Zsolt - dob; László Péter - gitár; Molnár László - ének, gitár; Kovács Melinda - basszusgitár, vokál. A zene a lényeg, meg amúgy se ez az igazi nevünk :)
 
C: Mi vagyunk a Codia. Lupe (ének), Alvaro (dob), Luis (bass), Moro (gitár).
 
FSP: Mi vagyunk a Failed Suicide Plan, 2005-ben kezdtük. Langi a basszeros, Bjarne a gitáros, Jufi énekel és Steppl ül a dobok mögött. Langi erfurti, Bjarne weimari, Jufi jénai (de Steppl hol lakik…? :) – a szerk.). Ezek mind mind kis városok ugyanabban a közép-német régióban.
CODIA
Mire utal és/vagy mit jelent a zenekar neve?
 
RC: Erőteljes/alapos zúzás... Túlnyomórészt ezt szeretjük a zenében meg úgy általában pörgünk elég sokat, + brutális állatok is vagyunk :)
 
C: Gall nyelven „crust” a jelentése.
 
FSP: Igazából nincs önálló jelentése, csak jól hangzott. A negatív hangzás ellenére nem vagyunk egyáltalán negatívok, mint amennyire azt a zenekar neve sugallja.
 
Radical Crush
Van valami konkrét üzenetetek? Ha igen, mi lészen az?
 
RC: Konkrét üzenetet nem igazán tudnák mondani, ez elég összetett dolog (alapvetően pozitív hozzáállás kritikus szemlélettel ötvözve, barátság, család, az egész életünk, egyáltalán a dolgokról való véleményünk). A szövegeket a Laci írja, neki ez jön, viszont nyilván a zenekar többi tagja is egyet ért vele. Akinek jelent valamit, levesz belőle bármilyen üzenetet, az jó, akár ha csak egy embernek is jelent bármiféle pozitívumot az életében.
 
C: Sok minden hatás ér bennünket, ami átjön a szövegeinkbe, így jónéhány politikai szituáció, a Földről, a természetről, az állatokról, és persze jónéhány szám a személyes dolgokat is érinti.
 
FSP: Igazából nincs konkrét üzenetünk. Szeretnénk kifejezni az elégedetlenségünket bizonyos társadalmi történésekkel kapcsolatban a szövegeinken és a zenénken keresztül. Sorolhatnék nagy szlogeneket, hogy elutasítjuk a kapitalizmust, a nacionalizmust, a szexizmust, a rasszizmust, az antiszemitizmust és a homofóbiát, de ez így nagyon közhelyes lenne. Igyekszünk ezen szlogenek használatát nem túlzásba vinni, valamint vannak dalaink elég sok személyes dologról is.
 
Bemutatnád a helyi színtereteket? Zenekarok? Fanzinek? Helyek? Aktivizmus?
 
RC: A helyi színtér szerintem alapvetően jó. Az, hogy akkora mozgás nincs, az a helyek hiányának köszönhető, viszont ennek ellenére úgy gondolom mindenki személy szerint teszi a dolgát (nyilván olyan mértékben, ahogy lehetősége van rá, munka, család, iskola, egyéb kötelezettségek mellett). Jó, hogy az utóbbi időben több új zenekar is megjelent, kicsit felpörgetve ezzel a dolgokat. Nagyjából szerintem mindenki ismeri egymást, tudunk egymásnak segíteni, ha arról van szó, vannak szerencsére olyan emberek, akik normálisan állnak hozzá a dolgokhoz. Fanzine/webzine nem túl sok van, van valami Agyampokla nevű, na az elég jó! :)
 
C: Coruña városában élünk (ez egy kis város Spanyolország bal sarkában Portugáliához közel). Hatalmas a crusty színterünk, de az utóbbi években néhány zenekar már kezd ellenállni ennek a stílusnak,az új generáció nem szereti ezt a zenét és ennek a mögöttes filozófiáját. Van egy szép squat-tunk a város központjába, amely folyamatosan ellenáll a rendőröknek, és folyamatosan helyet ad a diy koncerteknek és egyéb alternatív dolgoknak. A legfontosabb zenekarok nálunk így: Ekkaia, Madame Germen, SL S3..... és még mindig aktív Black Panda, Hongo (HOLANP NAP FOLYAMÁN ŐKET (is) MEGNÉZHETITEK SZÉKESFEHÉRVÁRON!!!), Nashgul és Bulldozers....
FAILED SUICIDE PLAN
FSP: Minden attól függ, hogy mit tekintünk helyi színnek a saját városkáinkon belül. Van néhány klassz hely, mint a Gerber Weimarban, vagy az egykori squat Jénaában, vagy a Mitropakeller Eisenbergben és a Juwel Gothában. Mi is elég sok koncertet szerveztünk egy erfurti squatban az elmúlt években, de ez a hely sajnos 2009-ben ki lett lakoltatva. Viszont ha megnézed a nagyobb városokat, mint Lipcse – ahol a mérete ellenére csak pár zenekar van – elég jól állunk. Vannak jó zenekarok, mint a Zann, a Glasses és a Verge On Reason, Kellerasseln és a Giants Never Tiptoe. Fanzine-ről csak egyet ismerek, az is csak időszakonként jelenik meg Lipcsében „Prod To Punk” néven. Mint ahogyan manapság tendencia, nálunk is a web-zinek, a blogok és különböző netes fórumok kerültek előtérbe. Működik egy újabb squatter mozgalom, akiknek a célja egy új squat/szociális centrum létrehozása, mivel ahogyan fentebb írtam, a másikat kilakoltatták. Van még 1-2 másik szerveződés is (ara, anti-homofób), de ezek csak néhány embert takarnak, amíg a többség panaszkodik, a karrierjét tervezi, vagy olyan dolgokkal van elfoglalva, mint hogy magasak a benzin adóterhei.
 
Mesélj valami legjobb/legrosszabb sztorit a zenekarral kapcsolatban!
 
RC: Hát, voltak vicces dolgok... párszor eltévedtünk hazafelé, az utazások általában elég komikusak szoktak lenni, nekem sikerült mindkét kocsit sárba temetni, a Laci szakadt bokával is ugrál a színpadon, ja meg volt egy fesztivál ahol elég sokat vártunk, hogy sorra kerüljünk, mire a koncert felénél le akartak küldeni a színpadról, hogy lejárt az idő... na az is jó volt, mert nem mentünk le :) Meg hát még elég sok minden történt egy év alatt, viszont az én memóriámmal vannak problémák...
 
C: Hehehe, elég sok sztorink van ahhoz, hogy nekiálljak mesélni, no meg nem tudom, hogy ép melyik lenne jó…
 
FSP: 2008-ban akartunk játszani néhány koncert Romániában. Az egyik este Szatmárnémetiben játszottunk volna, de valahogy a koncert elmaradt, és ezért úgy döntöttünk, hogy letekerünk Besztercéig, mivel másnap úgyis ott játszanánk, és alhatunk az ottani szálláson. Szóval az éjszaka közepén levezettünk Besztercéig, de sajnos a szervezőt nem tudtuk utolérni telefonon szállásügyben. Így nem maradt más, mint az autóban alvás, hiszen a kisbusz tele volt a back-line-ünkkel. Az énekesünk nem nagyon tudott aludni, így sétára indult, amikor is az egyik kereszteződésben beleütközött pár álldogáló srácba, akik megszólították: „Hé, vágom az arcodat a myspace-ről, te egy német zenekarból vagy?!”. Kiderült, hogy ő volt a szervező srác, akinél amúgyis aludtunk volna, így tiszta szerencse, hogy éjjel, egy ismeretlen városban sétálva az énekesünk éppen vele futott össze. Íg sikerült alvó helyet találni és minden jól ment mindaddig, amíg be nem falt jó sok romlott élelmiszert, ami miatt lemondani kényszerültünk a turné hátralevő részét.
 
Mit gondolsz a magyar színtérről és zenekarairól? A skacok viselkedéséről?
 
RC: Huhh hát ez egy egész estés téma de még az is kevés... Szerintem régebben jobb volt, valahogy aktívabbak voltak az emberek. Bár lehet, hogy csak én öregszem :)) Alapvetően szerintem sok embernek a fejében van gond, de ez mindig is így volt, meg így is lesz, vannak olyanok akik közelebb állnak az emberhez, szerencsére sok jó fej ember van, aki meg teszi az agyát az nem érdekel, amíg az én köreimet nem cseszteti (ez most nagyon keményen hangzik yeah, de máshogy nem tudom megfogalmazni... :). De ezek alapvetően emberi dolgok, az élet minden területén így működik, nem csak a punk színtéren. Szerintem amúgy az internet sok dolgot cseszett el, vagyis talán ugyanaz a negatív mint ami a pozitív oldala. Bármit megtalálhatsz, rábukkanhatsz akármilyen zenére, viszont pont ugyanez a rossz is, egyszerűen túl sok az információ, elveszel benne, nagyon nehéz megtalálni a jó dolgokat. Egy idő után ráun az ember (legalábbis én sokkal jobban szeretem a saját dolgaimat, hobbijaimat csinálni, mint egész nap lógni a neten). Nekem valahogy jobban bejött mikor egymás között cserélgettük a cd-ket (vagy mikor még kiscsikó koromban kazettákat másolgattam :) - de ez ugye meg már nem csak a magyar színtérről szól.
RADICAL CRUSH
C: Nem nagyon vágjuk a magyar zenekarokat, talán csak a Rivers Run Dry-t, de az elmúlt hónapokban utána néztem pár zenekarnak, akik így tetszenek, mint pl. az Iszonyat vagy a Radical Crush. Már nagyon várjuk, hogy nálatok játszhassunk, mert úgy gondolom, hogy nálatok elég harciasak a fiatalok.
 
FSP: Nem sokat tudunk a magyar színről. Ismerünk 1-2 régi zenekart, mint az Auróra, meg a néhány évvel ezelőtti, szintén „nagy” zenekarokat, mint a BTS, a Newborn vagy a Downcore. A dobosunk játszott már egyszer 2005-ben Budapesten egy másik zenekarral, de egy éjjel kevés arra, hogy sokat tudj meg a színről, úgy, hogy előzetesen nem ismersz már pár srácot a neten keresztül
 
Mit vártok a szeptemberi koncertetektől?
 
RC: Úgy konkrétan csak jó hangulatot (nincsenek túl nagy igényeink :), viszont már várjuk nagyon. (Ja én meg én még várom a vadonatúj Iszonyat diszkemet :)
 
C: Szeretnénk kicsit megismerni az országot és a helyet, ahol játszunk. Ez a lehető legtöbb, hiszen csak egy rövid estét tölthetünk nálatok. De bízunk benne, hogy nagyon jó lesz sok új emberrel és hogy sok srác fog eljönni megnézni bennünket és ők is élvezni fogják mindezt. Minednesetre mi mindent megteszünk!
 
FSP: Egy jó koncertet, jó zenekarokkal és jó arcokkal.
 
Szeretitek a városotokat? Szerettek Magyarországon élni?
 
RC: Hát, ugye itt Veszprémben, hogy is fogalmazzak nem kell megfeszülni, hogy minden programra eljussál ami érdekel... Sajnos én úgy vettem észre, hogy inkább keresztbe tesznek a fiataloknak, minthogy bármilyen normális programot hagynának megszervezni. A többiek nevében nem tudok nyilatkozni (főleg mivel én csak két éve lakom itt, ők meg ide születtek, illetve a Fachyga zirci), igazság szerint én itt bizonyos embereket kedvelek/szeretek, nem magát a várost (bár igen nagyon szép a vár :) Magyarországról nagyjából ugyanez a véleményem.
 
C: Szeretünk itt élni, itt vannak a barátaink, a családunk, a barátnőink, a kutyáink és az egész életünk, de személy szerint szeretünk nagyon utazni és belekóstolni más életstílusokba, élethelyzetekbe más helyeken… Lehetséges, hogy ezen a turnén fogok rálelni egy olyan új helyre, ahol élni szeretnék…?
CODIA
FSP: Ez más és más mindannyiunknak, mivel különböző városokban élünk. Steppl pl. nem szereti Erfurtot, mivel a 2009-es squat kilakoltatása óta szinte semmi sincs, se hely, se szervezésügyileg. Egy új squat létrehozására viszont most az idő nagyon nem kedvez, hiszen a városvezetés igyekszik minden újabb illegális akciót csírájában elfolytani, így ha koncertezni szeretnél például, akkor elég sokat kell vezetned, utaznod. Ami itt tart bennünket, az legfőképp a zenekar, a barátságok és a munkahely.
Németországról: gazdaságilag előrébb vagyunk sok-sok országgal szemben, mint ahol szegénységben élnek, viszont Németország egy olyan ország, ahol ennek ellenére az emberek tele vannak ostoba előítéletekkel és sztereotípiákkal, valamint van bőven kivetni valónk mind a történelemben, mind pedig a politikánkban. Egyszóval diplomatikusan kijelenteni azt, hogy
Mintegy Németország: Gazdaságilag sok-sok országban, ahol az emberek szegényebbek, mint itt. De másrészt ez egy olyan ország, az emberek tele ostoba előítéletek és sztereotípiák - nem szeretünk sokat német kultúra, a politika vagy a történelem. Tehát így diplomatikusan kijelenten azt, hogy Németország a mi országunk, nem lehet. Bjarne félig olasz, és Ő pl. úgy látja, hogy ezekben a dolgokban nem csak Németország a ludas, hiszen Ő pl. Olaszországban mindezt erősebben érzékeli. Mi pedig tipikus kisvárosokban élünk távol a nagyvárosoktól, aminek a vonzata az, hogy mindenben kevesebb lehetőség jut nekünk, legyen szó bárminemű aktivitásról, koncertekről, vagy akár a nyíltabb gondolkodású emberekből.
 
Valamit még a végére? Üzenetféleség? 
 
RC: Köszi mindenkinek, aki eddig megnézett/meghívott minket, meghallgatta a zenénket! 
Figyeljetek oda egymásra, érezzétek jól magatokat, ne feszüljetek rá minden kis szarra, problémák nélkül nincs élet.
 
Köszönöm az interjút, nemsokára találkozunk!
 
RC: Mi köszönjük a lehetőséget! :)
 
FSP: Köszönjük az interjút és köszi, hogy szervezel nekünk koncertet!
FAILED SUICIDE PLAN
C: Igazán örülünk ennek az interjúnak és a koncertnek, már nagyon várom a személyes találkozást!
 
 
… egyszóval nincs más hátra, mint előre, amennyiben szeretnéd látni ezen zenekarokat,úgy találkozunk pénteken Ajkán a Rakéta Presszóban!
 
Kontaktok:
RADICAL CRUSH: http://www.myspace.com/radicalcrushmusic
CODIA: http://www.myspace.com/codiacore
FAILED SUICIDE PLAN: http://www.myspace.com/failedsuicideplan

16
09/2010
0

Agyampokla party II. második felvonás

A szeptember 21-i Agyampokla II. buli kibővült 3 remek külföldi zenekarral, ezáltal szinte már fesztiválnak is nevezhető... Szóval a felállás a következő lesz:

HONGO (spanyol dark crust - http://www.myspace.com/fungivoro)
A BIRTHDAY PARTY BAND (lengyel/német punkok ex Vitamin X és The Fight tagokkal - http://thetangledlines.de/abpb/)
WASTED YOUTH (német hardcorepunk - http://www.myspace.com/wastedyouthsghc)
FEINE SAHNE FISCHFILET (német skapunk - http://www.myspace.com/feinesahnefischfilet)
Support:
DANCE OR DIE
TŰRÉSHATÁR
GARGA PITIC


A kezdés pontosan 19:00-ra módosult, a belépő azonban változatlanul 800 Ft. maradt! Azt hiszem elég korrekt ajánlat...

12
09/2010
0

Fredag Den 13:e - Under Iskalla Fanor, Unruled - Butchers Of Warfare *Revjú*

Fredag Den 13:e - Under Iskalla Fanor

Kibaszottul bánom, hogy nem sikerült eljutnom a Fuck Your Pride-os bulira, főleg most, hogy megkaparintottam a nagylemezt. Nem fingtak passzát szelet a faszik, de ebben a stílusban kurvára nem is kell. Itt hozni kell a kötelezőt, amit a bácsik szépen teljesítettek is: hamisítatlan szőrös tökű skandicrust, némi mocsok rock and roll érzéssel. Nem sorolok neveket, hogy kire hasonlít, mindenki vágja, hogy miről van szó. Az első számtól a tizenharmadikig (biztos véletlen…) kapjuk a feszes tempót, a tiriri ririri-t és a (s)üvöltést. Közben az „Ekopanik” című dalban megkapjuk a Motörhead-et, majd folytatódik egy belassultabb rokkos dallal („En dod generation”), hogy visszatérjen a megkezdett útra a „Slavmentalitet”-tel (rabszolga mentalitás – nagyon jóóóó!!). Nekem a Disfear már túl felkapott és nem olyan koszos/büdös mint kell, de a Fredag Den 13:E tökéletesen pótolja őket, annak ellennére, hogy a májszpész oldaluk, olyan mint valami kibaszott metál bandáé... Nézz a körmükre: http://www.myspace.com/fredagden13e

 

 

Unruled - Butchers Of Warfare

Az Unruled-re azért figyeltem fel, mert az énekesük és a dobosuk az Inepsy-ben tolják eredetileg, gondoltam ez már szar nem lehet.  Kanadai banda, 1982 és 1985 között voltak aktívak, majd 2009-ben újjá alakultak. A lemezen szerepel néhány régi nóta újra felvéve, valamint eredeti formában egyaránt - ezekben semmi különös nincsen, gyors streetpunk, felejthető, olyan mint a Total Chaos, csak nem annyira gyökér. Az új számok, azonban teljesen rendben vannak! Valahogy úgy voltam vele, hogy Kanadában sosincs annyira hideg, mint a skandináv félszigeten, hogy rendes crustot tudjanak csinálni, no, de mondjuk itt nem is arról van szó… Itt az angol stílus megy, az a dé-taktus, amit a Discharge elkezdett, és ezek a faszosok tökéletesen viszik tovább, főként a Broken Boneshoz és a Varukershez lehet őket hasonlítani.  Baszott jó basszus folyamok, szólók, normálisan megírt szövegek, dis. Jót tett nekik a dobban és az énekben az Inepsy-s erősítés, így egy igazán dögös lemezt sikerült összehozniuk. Nekem nagyon begyere… Pillantyúzzátok meg: http://www.myspace.com/theunruled