15
07/2010
0

... néhány fanzine ajánló

… avagy tanulj nyelveket, olvass fanzineket!

 

Egy okos bácsi mondta, ámbár lehet, hogy csak ilyen közmondás, hogy annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Bevallom őszintén, bajban vagyok, ha ezzel kapcsolatban szigorú önértékelést kellene tartanom. Belegondoltál már abba, hogy vajon teljesíteni tudnál-e egy felső fokú magyar nyelvvizsgát…? Esélyes talán, ámbár közel sem biztos. Ugyanígy vagyok az angol nyelvvel is. Az évek során a hardcorepunk-nak köszönhetően remekül ki lehet kupálódni az angol nyelvvel. Jó, ez nyelvvizsga letevéséhez vajmi kevés, azonban a színtéren belüli kommunikációhoz – ha nehézkesen is – de bőven elég. Még akkor is, ha csak „konyhanyelv”, meg erőteljesen érzékelhető – teszem azt – egy bakonyi akcentus is. Az írott anyag azonban már teljesen más és teljesen más jellegű kihívások elé állítja az angol nyelven fanzine-t olvasni vágyó delikvenst.

Vegyük példának Viktor legújabb fanzine-jét, ami angolul íródott. A miértjéről – mármint az angol nyelven történő publikálásnak az okáról Viktor az alábbiakat írja a blogjában:

„Az utóbbi hetekben, amikor nem ide írtam egy új a fanzine-t raktam össze. Annyira, mondjuk, nem számít, mert angolul van, jó sok újrahasznosított gondolattal. Leginkább azért csináltam, hogy a magyarul nem tudó barátaimnak is jusson végre valami, és hogy tudjam árulni turnén, a pénzből pedig ebédet vehessek. Itthon még a szokásos nagyságrendű terjesztést sem tervezem. De azért eléggé büszke vagyok rá. És ha valakit olyan nagyon érdekel, akkor írjon nyugodtan.” 

 

És valóban, itt egy remekbe szabott fanzine, amelynek angolsága valóban nem túl bonyolult, kivéve egy-két – számomra – bonyolultabb körmondat vagy ok-okozati összefüggés, amely ha magyar nyelven íródott volna, akkor se egyszerűen „megfejthető”. Ahogyan fentebb megfogalmazódott, elég sok ismerős sztori jön elő belőle. Gyúrd össze a Sofa-King-ek sava borsát és a Fanzine hömpölygését, így megkapod eme fanzine-t mindt tartalmilag, mind külalakilag, hiszen elengedhetetlen Henry Rollins felbukkanása, egy-két horikeri, a Cirkle Jerks és jópár csaj és az elengedhetetlen pénisz :)

 

Ha kíváncsi vagy az újságra, akkor ide írjál: sofa.king[at]freemail[dot]hu

 

Azt viszont nem tudom, hogy okos bácsik mondták-e, vagy urban legend, de a holland nyelvet valóban részeg tengerészek találhatták ki, hiszen van ebben bőven angol és német behatás. Az angol jellegű szavakkal el lehet játszadozni és önmagunknak egy „megfejtést” összerakni, azonban tényleg ez így önmegfejtés, hiszen csak elképzeled, hogy 1-1 cikk miről szólhat a DE THEEPOT 2. száma. Mindenesetre számomra szépen meg van szerkesztve és tartalmas, érdekes olvasmánynak tűnik még akkor is, ha nem túl nagy a tejedelme. Úgy érzem, hogy a nőket érintő dolgok vannak többségben, hiszen van iromány a parfümökről – nyílván antikapitalista megközelítésből, , valamint további, nőkhöz kapcsolódó cikk, elmélkedés, de találhatsz benne Pisschrist interjút – szerencsére ez angolul van – flyereket, plakátokat, keresztrejtvényt (!!!), origamit (!!!), Food Not Bombs beszámolót, vegan édesség-recepteket… Tényleg érdekesnek tűnik, lehet el kellene legalább konyhanyelven a hollandus nyelvet is sajátítani…?

Kapcsolatfelvétel: http://www.myspace.com/detheepot

 

A spnyol nyelv valami oknál mindig szinpatikus volt nekem. Egyszer bele is kezdtem egy távoktatásba, hiszen megnyerő eme nyelv dallamossága, temperamentuma és mondhatni talán, egzotikuma. Persze idő és energia hiján szép lassan abbamaradtak ezen irányú tanulmányaim, meg amit megtanulta, azt is szép lassan elfelejtettem, így kezembe véve a RESPUESTA URBANA fanzine 4. számát – a holland önmegfejtéssel ellentétben – itt már csak 1-2 szó volt ismerős, no meg néhány zenekarnév. 28 oldal, a/5-ös formátumú, de nagyon kis betűtípussal íródott ’zine-nel állunk szembe, így a tartalmassága is elég korrekt. Találó és számomra tetszetős grafikákkal díszített dolgok, írások, brnó-i/cseh színtérriport (hihetetlen, de nem Paayaa mester követte el :)), interjúk: Collectif Mary Read (remek francia politikus hip-hop, crusty arcok projectje), Iron Batasuna tourreport (na, ebben nem vagyok biztos…), CrimethInc, Pasion Por El Ruido diy hcpunk rádió, ’zine és zene rewiev-k…stb. Azt hiszem, sajnálom, hogy abba hagytam a spanyoltanulást…

 

Kapcsolatfelvétel: http://www.myspace.com/respuestaurbana

Nem, sajnos japán nyelven íródott fanzine-t nem kaptam, így ilyenről nem is írok, azonban egy jó hír, nemsokára megjelenik a Solidarity Fanzine 2. száma, az első 20 szám mellé Puszta demókazetta melléklettel…. És magyar nyelven :))))

 

 Kapcsolatfelvétel: http://www.myspace.com/solidarityfanzine

 

15
07/2010
0

...fuck your pride summer blast-beat fesztivál

aki az ilyesmit kedveli...

30
06/2010
0

the next generation :) fiatalság, bolondság?! pt.#2.

 

Három srác, három különböző, de mégis azonos stílus és azonos mondanivaló. Három srác, hívjuk őket Ákosnak, Mancynak és Marcinak, interjú „3 in 1” stílusban, három legyet egy csapásra, gyerűűűűűnk! Itt a 2. rész :)
 
 
- Szerintetek mi keresnivalótok van ezen a blogon?
 
Ákos: Szerintem semmi, de ha már írtál illik valamit válaszolni ;)
 
Mancy: Mert hasonló dolgokért, és hasonló dolgok ellen küzdünk.
 
Marci: Fuu nem tudom, de nekem ez tök nagy megtiszteltetés!
 
- Hogyan lettetek „pánkok”? Mi volt az a fő hatás, ami alapján letértetek a járt útról és ilyenek lettetek most, amilyenek. Tényleg., milyenek is vagytok? Milyennek tartjátok Önmagatokat?
 
Ákos: Egy szobában laktam kiskoromtól kezdve a bátyámmal, Ő sok Nirvana-t, Billy Idol-t meg Prosectura-t hallgatott így kénytelen voltam én is azt hallgatni. Igazán az általános iskola befejezése után középiskolában ismerkedtem meg sok olyan zenekarral akiket a mai napig is hallgatok. A lakótelepen sokan voltunk abban az időben gördeszkások, sok skatepunk zenét hallgattam.Aztán elkezdtem bejárni a városba koncertekre és egyre több számomra új, nagyon fasza zenekarral ismerkedtem meg. Az első basszusgitáromat abból a biztosítási pénzből vettem amit azért kaptam mert eltörtem az arccsontom egy balul sikerült gördeszkás trükk miatt :D
 
Mancy: 12 évesen került hozzám egy válogatás cd,amin az akkori magyar zenekarok szerepeltek. The Buttholes, Iszonyat,  Fegyelmező részleg,  Semmi Komoly meg még páran. Nagyon megtetszettek a szövegek, a dallamok. Első ilyen koncertem egy Déli party volt ahol azon a cd-n szereplő zenekarok nagy része játszott, ez nagy örömet szerzett. Megragadott a légkör ami ott volt.. Pár éve egy Lépéselőny koncerttől kezdődött nekem a „hardcore”. Ez az egész nyújtja számomra a legtöbbet, mint zeneileg, mint érzésvilágában. A személyiségemet találtam meg benne, és egy számomra addig ismeretlen dolgot a straight edge-et, aminek azóta is híve vagyok.
 
Marci: Valamikor 13 éves koromban kezdődött. Pistivel, aki egyébként a gitárosunk, sokat toltuk a Tony Hawks Pro Skater PC játékokat és azokban hihetetlen jó zenék voltak. Így ismertem meg olyan bandákat mint: Dead Kennedys, Suicidal Tendencies, Bad Religion. Aztán az első hardcorepunk buli az biztosan valami Another Way koncert volt talán Békéscsabán a Black Jack-ben, előtte is voltam már punk, metal bulikban, de abban az időben az AW annyira megfogott élőben, hogy elhatároztam, hogy komolyabban beleásom magam a dolgokba. Volt valami nagy hc díler csávó a suliban és az egyik haveromon keresztül irattam vele cd-ket. Itt jött a képbe pl: HoldxTrue, Sedative Bang, YOT, Hátsó Szándék, Nesze, RLO, meg kismillió hc meg punk banda, a szövegek által pedig a mentalitáshoz is egyre közelebb kerültem. Ahogy telt az idő vettem egy dobcuccot, majd pár vállalhatatlan próbálkozás után megcsináltuk a BFL-t. Ennyi röviden a történet. Bár főleg punkot/hc-t hallgatok, és ez rengeteg dologban befolyásolja is az életem, de nem szoktam magamat így nevezni, elég helyen meg van az ember bélyegezve  az életében (politika, vallás, stb.), nem akarok több bélyeget, attól függetlenül, hogy ez jó vagy rossz-e.
Egyébként csendes, visszahúzódó (bár igen kritikus) gyerek vagyok és így igazán nem is szeretek kitűnni a tömegből, feltűnősködni, viszont mindig szerettem a tömeggel szembe menni.
 
 
- Elégedettek vagytok az elér eredményekkel? Elégedettek vagytok az életetekkel és a társadalomban betöltött helyetekkel, „szerepetekkel”?
 
Ákos: Ma már nem gördeszkázok maximum néha kimegyek egyet gurulni, de aktívan már nem művelem a sportot. Viszont egy gördeszkás boltba dolgozok ami tök jó mert egész nap hallgathatom a kedvenc zenéimet,ha nagyon unnám már magam mindig betéved egy-egy haver a boltba dumálni, szóval elvagyok. Próbálok mindenhez a legpozitívabban hozzáállni amibe belekezdek. Drog, alkohol és hús mentes életet élek, de nem próbálom ráerőltetni senkire sem a nézeteimet.
 
Mancy: Az életemmel nagyrészt elégedett vagyok. Amivel nem azon meg próbálok változtatni, már amennyire lehet.
 
Marci: Elégedett nem vagyok, sok hibám van, de próbálok úgy élni, hogy ne rúgjak bele senkibe.
 
- Mindegyikőtök játszik zenekarban.. Szerintetek ezekbe mi a közös. Kiknek és miről szólnak. Mi a célotok a zenekarokkal?
 
Ákos: Szerintem a közös a három zenekarban, hogy hardcore-hardcorepunk zenét játszunk, ki a döngölősebbik ki a táncolósabbik fajtából. Valamint mindegyik zenekart fiatalok alkotják. A Positive Mind számai leginkább az emberi kapcsolatok felépítéséről, tönkremeneteléről, hiányáról szólnak, de alapvetően az általunk látott negatív képet adják elő illetve a pozitív megoldást/megoldásokat taglalják. Nem akarjuk megváltani a világot, ez nekünk csak egy hobbi, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a baráti társaság tagjaival. Bár a zenekar inkább olyan mint egy család, ahol figyelünk egymásra, egymás problémáira, és közösen keressük rájuk a megoldásokat is amikor tehetjük.
 
Mancy: Mindegyik  zenekar a magyar hardcorepunk színteret gazdagítják. Célunk, hogy különböző problémákat a zenekar szempontjából mutassunk be, és ezáltal az emberek érezzék át azt amit mi mondani szeretnénk ezzel az egésszel. Fontosnak tartjuk, hogy mindezt „őszintén” adjuk elő.
 
Marci: Sajnos nem ismerem a másik két srácot, de a PM-nak pl. múlthéten írtam e-mailt és tök kedvesen válaszoltak meg tényleg pozitívan, nekem pedig ennyi pont elég, hogy valakiről lejőjjön, hogy jó arc. Egyébként tudtomon kívül biztos találkoztam már velük egy-egy bulin. A zene természetesen ugyanolyan srácoknak szól mint amilyenek mi vagyunk, olyan dolgokról amik basszák a csőrünket. A célom mindössze a legjobb barátaimmal zenélni, új barátokat szerezni, némi mondanivalót közvetíteni és néha kiszakadni a mindennapi szürkeségből.
 
- Mindegyik zenekarnak van legalább egy demója. Milyen visszajelzéseket kaptatok? Ti magatok elégedettek vagytok vele? Új anyag várható a közeljövőben tőletek?
 
Ákos: A demoval kapcsolatban az elégedettség változó a zenekar tagjai szerint. Ezt úgy értem, hogy senki sem tartja a 100%-osnak, van aki elviseli, van aki nem. Én személy szerint megvagyok vele elégedve, amit saját magunk kitudtunk hozni a próbateremben a lehetőségeinkből azt szerintem maximálisan kihoztuk. A visszajelzések mindenképpen pozitívak. A minőség nem emeli a studio bandák közé a zenekart, de demonak tökéletes.  Az új anyag szeptember elejére várható, egy hét számos EP, ez már úgymond "studio" körülmények között lesz rögzítve Zircen, reméljük a legjobbat.
 
Mancy: A mi felvételünkön jelenleg itthon dolgozunk, de szeretnénk minél előbb nyilvánossá hozni a számokat. Sajnos kevés itthon azoknak a száma akik ehhez hasonló zenét hallgatnak.
 
Marci: Jaja, csináltunk egy demo-t még tavaly nyáron, többségében jó kritikákat kaptunk rá, bár ezek többnyire az ismerősök köréből kerültek ki. A felvett számok között volt már 2 éves is, ez meg is látszódik rajta.. Én személy szerint már letagadnám azt a demo-t.. Azóta úgy alakult, hogy 4-en folytatjuk a zenekart, és az új számokat is így írtuk, és ezzel együtt a dolog zenei része is elég sokat változott, jóval punkosabb irányba. Ha minden jól megy augusztusban felveszünk egy lemezt, 10 vadonatúj pörgős hardcorepunk track lesz rajta, amiből 8 már kész is van. Ha pedig ez kész van, ősszel szeretnénk nyomni egy kis túrnét a Dunántúlon is. Ezenkívül pár fasza project banda is tervben van de ezeket elég nehéz összehozni.

 

- Tudom, hogy kreatívak vagytok más téren is (blog, fanzine, vagy akár mondjuk a gördeszka). Mesélnétek ezekről?  Szerintetek miért érdemes csinálni ezeket? Fanzine vs Blog vs gördeszka? Előnyök, hátrányok?
 
Ákos: Én csak a gördeszkázáshoz tudok hozzászólni, mert blogot nem vezetek, fanzine-t meg nem írok csak olvasok. Nekem a gördeszkázás volt anno a menekülés a hétköznapok nehézségei elöl. Volt, hogy reggeltől másnap reggelig hajtottam, ha úgy tartotta kedvem. Imádtam a zörgő csapágyak hangját, szabadnak éreztem magam akárhányszor deszkára álltam és elindultam valamerre. Gurulni vagy trükközni az teljesen mindegy volt számomra csak deszkázhassak. Előnye maximum az volt, hogy jó kondiban tartotta az embert, hátránya meg maximum a sérülések amik nélkül nincs fejlődés. Szóval ha lesérültem se volt hasztalan, ha felgyógyul az ember egy komolyabb sérülés után, sokkal nagyobb erőbedobással küzd majd, hogy bizonyítson magának- Igenis ezt megtudom csinálni...
 
Mancy: Én jelenleg pólótervezéssel foglalkozom, ami KLclothing néven működik, ezt szeretném hogy minél több emberhez eljusson, mert örömmel tölt el, hogy más emberek viselik a gondolataimat. Egy rajzos blogot is szerkesztek régebb óta, amiben  érzéseim, gondolataim tükröződnek. Pár éve görkorizok, ami egy szép napos délután rengeteg örömet tud okozni.

 

Marci: Ami nálam leginkább játszik az a fanzine. Most fog kijönni a Solidarity nevezetű lapomnak a második száma, már csak az utolsó simítások vannak hátra. Igazából nem tudom hogy van-e értelme. A visszajelzések mindenesetre nagyon jók. Meg is lepődtem rajta. Az első számból én kb. 60 példányt fénymásoltam (amik hamar el is mentek), meg Pesten nyomtatta és terjesztette a Dzsukhell disztro, akiknek ezúton is hatalmas köszönet! Aki ír annak küldök az újból, amúgy ingyenes, de szívesen cserélek is akármire. Ezenkívül neten is hozzáférhető és több mint 200-an rá is klikkeltek már (myspace.com/solidarityfanzine). Szóval ezzel teljesen elégedett vagyok. Ezenkívül van egy blogom (allinthehead.blog.hu), nagyritkán írok bele, de erősen elhanyagolt, főleg bulikról írok meg ha valami nagyon felidegesít, nem is nagyon olvassa szerintem senki:-D. Jó lenne komolyabban csinálni, de néha elég ingerszegény az életem. A deszkát meg régen én is próbáltam de béna voltam hehe

 

 

 

- Ha már ilyen „3in1” az interjú címe, mondatok nekem 3+1, számotokra örökérvényű lemezt? Ugyanezen mennyiségű 3+1-es listát szívesen vennék a jelenlegi magyar zenekarokkal kapcsolatban
 
Ákos:
Lemezek:
 
1. Youth Of Today - We're Not In This Alone, 2. Lépéselőny - Felépítjük Újra, 3. Hold X True - A Mi Utunk +1. Hátsó Szándék - Álmatlanság
 
Zenekarok:
 
1. Suicide Pride, 2. Liberal Youth, 3. Tisztán a Cél Felé, +1. Social Free Face
 
Mancy:
Verse: Rebuild, Have Heart: Songs to scream at the sun, Killing The Dream: Fractures, Sinking Ships: Disconnecting
 
4 kedvenc jelenlegi magyar zenekar: Think Again, Plan Beer, New Dead Project, Iszonyat.
 
Marci: Áhh, öreg ez lehetetlen.. na jó megpróbálom, de rengeteg holtversenyes van Bad Religion - No Control /ez tuti/ Minor Threath discography lemez, Gorilla Biscuits - Start Today +AC/DC - dirty deeds done dirt cheap - mert életem első rokkklemeze.
Magyar bandák közül is rengetegen tetszenek, azért itt van pár: Another Way, Laces Out, Libido Wins, meg mondjuk a debreceni Hanoi  -mert jófej srácok és sokat tesznek a debreceni szcénáért.
 
- Mennyire látjátok problémának a szintéren belüli homofóbiát és szexizmust? Van? Létezik? Okoz problémát? Ha igen, hogyan és miben látjátok ezen problémák orvosolásának lehetőségét?
 
Ákos: Szerintem egyikkel sincs probléma a szintéren! Véleményem szerint minden embernek szíve joga, hogy eldöntse hogyan keresi a boldogságot, értem ezt testi lelki aspektusban. Egy szó mint száz legyen nő vagy férfi a homoszexualitás számomra olyan fajta dolog, hogy legyen mert tökéletlen ez a világ. 
 
Mancy: Én ilyet személy szerint nem tapasztaltam.
 
Marci: Ez egy elég összetett probléma, én személy szerint nem igazán érzem magam úgymond szintértagnak. Eléggé elszigetelt helyen élek itt a Viharsarokban, illetve Debrecenben (ahol tanulok). Pénz híján ritkábban jutok fel Pestre, esetleg Dunántúlra. Ismerek embereket, vannak barátaim itt-ott, de átfogó objektív véleményt nem tudok alkotni. Bár úgy gondolom, hogy ezen problémák hátterében döntő többségben csak a tudatlanság, és a nemtörődömség áll, nem pedig a direkt diszkrimináció. Általánosságban pedig, fontos ezeket a dolgokat térben és időben megfelelően kezelni. Egy normális fejlődőképes társadalom az ilyen attitűdöket értelemszerűen levetkőzi, de egy olyan megrekedt társadalomban mint a miénk, ezek a dolgok nem természetesek sajnos, sőt nem ritkán szélsőségessé válnak. Ezért szerintem a problémák valós megoldásához, mélyebbre kell ásni. Ugyanakkor a feminizmus és a gender ideológia radikális irányzatait már feleslegesnek tartom.
- Okkay skacok, köszönöm a válaszotokat! Utószó? Üzenet? Még valami, amit szeretnétek megosztani az olvasókkal?
 
Ákos: Nem leszünk soha sztárok és lehet, hogy nem vagyunk tökéletesek, de legalább valódiak vagyunk!
 
Mancy: Köszönet mindenkinek akik miatt most ilyen vagyok.
 
Marci: Én kössz a lehetőséget! király a blog, jó, hogy sokféle zenekar teret kap itt. Szóval további sok sikert hozzá! Olvasóknak: legyetek kedvesek egymáshoz, ez sokat számít! Helló!
 
Zenekari kontaktok:
POSITIVE MIND: http://www.myspace.com/positivemindvp
BUILT FOR LFE: http://www.myspace.com/builtforlifehc
TRUSTING:… készülőben
 
…és egy kis reklám, az új generációs, fentebb véleményt nyilvánított zenekar közül kettő fellép az alábbi koncerten:

 

 

 

 

27
06/2010
0

2 nap a gyors zene híveinek a Fuck Your Pride fiúkáktól

ott a helyed:

 

!!! FONTOS !!! !HELYSZÍNVÁLTOZÁS! !!! FONTOS !!!

A mai Hammers (UK), DOD, Young Arsenal, Nyűg és Savó koncert nem a Black Machine-ben lesz, hanem \"titkos\" helyen, a Bosnyák tértől 5 percre, és becsületkassza lesz.

Ha jönnél, akkor a pontos helyszínért írj valamelyik elérhetőségre ezek közül:
http://www.myspace.com/mutecallbooking
vantalg[at]hotmail[dot]com vagy dodpunk[at]gmail[dot]com

 

Címkék: fyps
25
06/2010
2

... megkésett rewiev-k

…ámokfutásom egy nonkonformista vasárnap, avagy hallgass zenét és írj kritikát házimunka közben.

Valljuk be, aki aktívan éli a punkrock-ot, általában a vasárnapjai nyugodtak. Nálam legalábbis a passzív pihenés kitüntetett napja, amikor az ember végre szó szerint semmit tehet. Pihen. Piheni a héten a melóban összeszedett és hazahordott frusztrációját, valamint a pénteki és/vagy urambocsá’ szombati koncert testi és lelki fáradalmait, fájdalmait. Igyekszik ilyenkor az ember mind testileg, mind szellemileg regenerálódni, kikapcsolni, hol egy jó filmmel, hol végre az éppen olvasott könyvbe való belelapozással. A többi, a tárgyhoz kapcsolódó alternatívát mindenkinek a fantáziájára bízom ;) Délután már jön a tipródás ismét, az egyre erősödő belső feszültség, a megszokott pizzafutárod érkezése, a délutáni órákban is már a vasárnap végének a közeledtét jelzi, amely az ismét elkövetkező hétfői mókuskerék előjele.
 
… ezen a vasárnap nem így történt. Nem így zajlott le. Történt ugyanis, hogy valami ok-okozat, sors, egy felsőbb „vezetés” – kinek értékrendje, hite szerint – semmi programunk nem volt. Se koncert, se közösségi program, se családlátogatás, se olyan idő, ami bárminemű, a lakáson kívül végezhető tevékenységet megengedne. Maradt hát így programnak a néha már egyre jobban feltorlódó, idő, kedv és energia hiányában hanyagolt, és néha többé, kevésbé már a családoddal szemben érzett lelkiismeret-furdalás határát súroló érzés miatti házimunkába való besegítés.
 
Hely, hó, let’s gó, hát kezdjük el. Gyerünk, irány a konyha. Hajrá, hajrá, elő a magnót és már a száradó edények pakolásához való felkészüléskor felcsendül a NINPULATORS demókazi.
 
Ó, igen, igen, igen… Jaj, ne siessek, az első szám jön. Ó, igen, igen, igen… Nem, nem, még mindig az első számról beszélek. Igen, ez az, ez kell nekem. Igen, ez az, amit szeretek. Igen, jön a pánkrokk a magnóból. Úgy, ahogyan szeretem, úgy, ahogyan kell: karcosan, koszosan, dühösen. Ó igen, pont ez a fajta stílusú pánkrokk, ami oly közel áll hozzám. Semmi tökölés, bele az arcodba. Színtiszta frusztráltság, színtiszta düh, rólam szól, nekem szól, olyan srácoktól, amilyen én is vagyok, olyan dolgokról, amik engem is foglalkoztatnak, bosszantanak, amit szinte ugyanúgy átélek, megélek, túlélek. Segítenek a riffek, a dallamok. Pont, ahogyan a korai amcsi és honi bandák, vagy az olyanok zenekarok, akik – abszolút pozitív értelembe vett hasonlítási, viszonyítási (???) alapnak – beugrottak hirtelen: régi Unseen, néhol a gitárok miatt egy kis Dead Kennedy’s talán, magyar részről meg egy feljavított Qss, néhol old-school hardcore elemekkel. Felváltva követik egymást az angol és magyar nyelvezetű számok, így változatos. Élvezhető. Bontok egy sört. A 6 szám nagyon gyorsan lepörög. Az edények helyrekerülése és a mosogatógép ismételt megpakolása közben jó sokszor megfordítom a kazit. Hogy telhetetlen legyek, még 1-2 számot elviseltem volna. Fogy a sör is. Nem, nem vagyok telhetetlen, így inkább nagyon várom inkább az új kazit, epét, szevenincset…blablabla…Köszönöm Viktor a szalagot, nagy veszteség lett volna számomra a zenekart megismervén, ha ez a klasszikus hanghordozó  valami oknál fogva kimaradt volna az életemből. Edények kipipálva, újabb sör kibont, gyerünk, gyerünk hey hó, let’s gó! A demó cd változata – talán még ajándék felvarróval megtoldva ráadásul – kapható Némó butikjában.
 
 
Talán… Rendeld meg… vagy…vagy egy nagy élménytől fosztod meg magadat…! És ha ez nem volna elég, akkor jön a PR rész: 2 Something Against You, 1 Zero Tolerance és legalább egy fiatal korában Taktika, - most éppen – Bali, hol és mit csinálsz épp’? –  Otto Von Schirach Project…? Akit ezt nem mozdítja ki ebből, annak…!?!?!?
Kontakt: ninpulators[at]gmail[dot]com I http://www.myspace.com/ninpulators
 
 
Az asztalon persze a reggeli nyomai nem múltak el önmaguktól. Furcsa gondolatként – vagy az iskolás töritanítás miatt beugrott flash-em (az mi is az…?) pl. a pákózdi csata jutott az eszembe. Értem én, hogy eredménye és kihatása volt ennek a csatának valahol az életünk folyományaként. Elég sok-sokk (dierketkkétkával) jelentősége lesz, de jelen pillanatban azt vizionálom, hogy a „békét” követően mit gondolhatott a derék fejér megyei – remélem akkor az volt…!? -  földmíves, aki a csatát ott és akkor elviselvén/feldolgozván – mivel az élet megy tovább ;), kimegy a földre, és ott törött kerekű rééééézágyúkat és oszlásnak indult – innen/onnan hősi - tetemeket talál. Értem, hogy gőzgép, de hogy mi hajtja…? Érted, te örülnél ilyesminek? Hát én sem örültem a hátrahagyott morzsa és ételmaradvány halomnak…
 
Viszont annak örülök, hogy vannak a kisvárosomba olyan srácok, mint a Levi. Levit kedvelem, igazán jó arc. Tanár. Garfikus. Tulajdonképpen ő punk, erre már többször felhívtam a figyelmét. Lehet, hogy ez neki degradáló, azonban én teljesen pozitív aspektusban használom. Ha a zenei tudást nézem, ő nagyon sok húrt helyes sorrendben és helyes ütemben le tud pengetni. Kicsit talán önzően – módban, vegyes keservvel – más a közösséggel, ha már éretd, mire gondolok.. Sőt, a dobos Oszival crust (!!!) bulikat is látogatnak, bár már mindegy, punkság, hétköznapi diy koncertek látogatásának megemlítése velük kapcsolatban már tuti degradáló (remélem neeem!). Ja, van sok torzítója is. Egy egész sornyi. Nekem meg sörnyi..?! Persze ettől ugye még senki sem punk. Értékrendem szerint punknak lenni a hozzáállás és az alulról jövő önmegvalósítást jelenti közösségi szinten. Óh jaj, lebuktam. Na, szóval, neki van zenekara, amivel – ennek tükrében (is) – érdeklődéssel fogadok, követek. Volt még ősz végén a BILOKÁNSOK-nak egy lemezbemutató koncertjük. Okés, nyílván, vagányan mondanám, hogy behúztam a lemezbemutató tárgyát képező disc-et, de tényleg úgy kaptam, biza…! Jobb alkalom nincs is, hogy többször végig és áthallgassa az ember.

 

 

Ha már a zenekarral kapcsolatban volt/van néminemű ismeretségem – hát hajrá, itt nem lenne stílszerű használni a hey ho, let’s go „slogan”-t – legyen a további házimunkához „háttér”. Ninpulators kazi ki, Bilokánsok cd be. Hát, hallod, asszem ’92 óta (ha az év nem is biztos, de valamikor tutira akkortól tolják) a rockot. Rockot? A zenét… Rocknak tuti, villanygitár, torzítás, hangos dob… De ezen túlmenően vajon mi? 7 szám, kellemes, laza zene (!!!), harmóniák, olykor fuvola, billentyű, és mondanivaló (!!!). Ha leszűröd a régi népmesés okításokat, akkor az (állat)mesék mondanivalóját és annak tanúságait boncolgató szövegeket találsz a lemez címének megfelelően: „haladóknak”. Ha a „Kisgömböc”-öt – ami amúgy nem is „állat”, de old-school mese – nem jön át a mondanivaló, akkor ez sem fog. Olvas, tanulj, kombinálj, rakd össze a képet, ennyi…! Ha kicsit széles látókörűnek tartod magad, akkor egy próbát megér – véleményem alapján. – ha nem, hát nem, a párolt zöldségevés sem erőszak, ennyi ;) Na, jó, közben elfogyott egy (?!) sör, jöhet még.
Kontakt: bilokansok[at]freemail[dot]hu I http://www.myspace.com/bilokansokzenekar
 
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a portörlés macerás egy dolog. Nekem legalább is. Az hagyján, hogy síkfelületen letörlöd, - sima ügy – de a por gonosz. A por mindenhova, a legkisebb zugokba is bekerül. De honnan van ennyi por? És honnan bújik ennyi porcica az ágyad alá? És a diorámák mellé a szekrény tetejére a hangfalak mellé…? A porcicák megváltoztatják a 2. hágháborús mozzanatokat így konkrétan a szekrényem tetején. Tutira. A Wermacht hadosztályok reptereit is legyőzte. Ha nem is a filekben, nálam tuti 2 hetes offenzívákkal ők a nyerők. Lehet, hogy a világháborúban a porcica army bármi áron lett volna a nyerő, nem pedig Enola Gay a csomagjával. Talán. Vagy…? Valaki beengedi őket napközben, amikor nem vagyunk itthon? Szabotálják a védelmi vonalat..? Vagy beszöknek maguktól valami rejtekajtón, amikor már a sörök miatt gyakran mész vizelni és a figyelmed lankad…? Ez egy megfejthetetlen rejtély a számomra, még így ebben a korban is. Hogy ez pozi vagy negi, a te döntésed, viszont hogy a misszióm tovább folyhasson, legyen erőm és motiváltságom, muszáj volt valami poziban beleugranom…
 
 
…azaz egy újabb cd-t beleugratom a lejátszóba. Tessék, már pozi jelzőt előlegezek. Tessék, tessék, békés hardcore! Yo! Vagy hardcore Békésről? Ja, Another Way, Békés, ami nem túl békés, de ugyanakkor ez annyira nem dühös és nem lassú, de mindenképp üde színfolt a Viharsarokból! BUILT FOR LIFE. Muszáj megemlíteni, hogy van egy nagyon jó zenekar spanyolhonból, Mördare-nak hívják. Persze nyílván ez neked semmit nem mond, viszont van egy kislemezük a svéd Raw nevű csapattal. Eme split-et kis társaságunk másodpercről másodpercre ismer. A split első számát a Mördare nyitja, ahol a 00:18 másodpercnél vagy egy „Uh” bekiáltás. Ez a demó épp olyan, csak mégse :) Ahogyan fentebb Leviről leírtam, esetünkben a rendes srácot, akit most hívjuk Marcinak (mert úgy hívják), és mint kiderült – eme zenekar dobosa, így eme demó egy fanzine transzfer (nagyon várjuk már a Solidarity 2. számát!!!) kapcsán kaptam. Persze ő is kapott Iszonyat cd-t, szintén értékrendiség kérdése, hogy ez korrekt dolog volt, vagy büntetés :))) Nekem nem! Mármint köszönöm! Lehet, csak vizionáltam a sör és a fogyó energia miatt, de kis időutazáson vehettem részt. Ugyan nekem kissé metálos a hangzás és távol állok a metal-core-tól, de nekem visszaidézi az egykori SCHC érát és annak hozományát. Kapásból az SFF és a hozományos csornai Suicide Pride ugrott be – nyílván a korai időből -, in ya féc zakatolós hangzásával, könnyen megjegyezhető (nem, nem negatívból!!!) szövegeivel és kedves, értékrendemhez hasonló – és színt vallva kicsit kedvesen idealista és így talán utópikus – szövegeivel. Fasza diy cucc, igényesen meghajtott fénymásolt borítóval plasztik tasakban. Ha kedveled az ilyesmit, akkor ne habozz, bemutatkozó demóként 100%-ig helyt áll, ha nem, akkor meg miért nem takarítasz te is, ahelyett hogy a hülyeségeimet olvasod…?!
 
…fáradok.. A sör is lassan elfogy.. Mármint a sajátom. Apunak még van… Dugiban, bent, a garázsban. Hogy úgy tehessen, mintha nem tudná. És persze legyen anyunak mit mondania. Lassan végzek, lassan vége a délutánnak is. Erejem fogytán, fogy a délután, frusztrál, hogy elment még egy vasárnap, de ha úgy tetszik, még egy nap az életemből. Kínzóan zakatolóvá válik, lassul, pont, ahogy a doom zenei stílustól elvárjuk. Leépít kissé, lebegtet, szinten tart. Ébren tart. Ébren, a riffek. Nekem fiatal koromban a My Dying Bride és az Anethema jelentette a doom zenét, no meg Mórról az Exhumator, akinek a 2. demója is alig fért rá egy 90 perces kazira. A ’Sabbath-ot valamiért csak 1-2 riff miatt kedveltem – perszepersze, a Paranoid-ért is -, pláne, hogy Ozzy még galambok fejét is leharapja. Mekkora már ez? Hát nem tudom… Van valahol vagy 2 Crowbar kazim. Sötét vastag riffek, lehúzós zene, nagydarab kopasz énekes szakállal. Nekem a TORN FROM EARTH valamiért ezt juttatja eszembe. Még az énekes is, tisztára, mint a Crowbar-ból, bár  Benedekünk azért cingárabb, alacsonyabb is t’án. Benedek az énekes. Csak szakálla nincsen. Szintén kedvelem. Aranyos srác. Ő is pánk, bár Ő talán tudja is. Sőt. Éli. És itt van ez a kislemez féleség. Továbbra sem fogom élni a doomot, de ez kellemes, kellemes levezetése a vasárnap délutánomnak.
 
 
Belesüppedek egy fotelbe, „kész” a takarítás, kész a rewiev, a kislemezt újra betöltve várom a pizzafutárt.
 
Eltelt egy vasárnap ismét... egy nyomorult vasárnap...
 

 

23
06/2010
0

Csiga úr videói

Aki nem tudott eljutni az alábbi bulikra azoknak egy kis pótlékot nyújthat ez a pár videó, melyet Csiga, az "önkéntes punk kameraman" rögzített. Köszi neki!

Totälickers(d-beat attack from Spain)2010.06.21.:
http://www.megavideo.com/?v=VL5BL59J

Wormrot(Grindcore from Singapore)-2010.06.12.:
http://megavideo.com/?v=6KFZY8W6

Jack(Grindcore from Hungary)-2010.06.12.:
http://vimeo.com/12709621

22
06/2010
0

Audio Kollaps - zenekartörténet

A Recharge romjain alakult brutál crust-grindot játszó Audio Kollaps-szal, még kábé 4 éve csináltam egy interjút a 69-Zinebe. Érdekelt, hogy azóta mi történt velük, ezért megkértem őket, hogy írjanak egy zenekartörténetet. Írtak. Ugyanazt, ami a myspaceükön olvasható:)

Az Audio Kollaps-ot 1998-ban alapította Hannoverben, a híres-hírhedt hardcorepunk zenekar a RECHARGE 3 tagja. A banda ötvözi a durva, agresszív, változatos riffeket és ütemeket a tömör, nihillista szövegekkel, mely zene így egy brutális egyvelegét alkotja a death metalnak, grindcorenak és a hardcore punknak. 2000 januárjában, felvettek egy 3 számos split EP-t a Svéd Wolfbrigadedel és egy dalt a finn Rattus tribute válogatásra. Ez év augusztusban készítettek egy profi klippet a “5 vor 12“ című dalra. Egy évvel később elutaztak Svédorgszágba, hogy felvegyék az első albumukat az „Ultima Ratio”-t, melynek producere a Nasumból ismert Mieszko Talarczyk volt. A cucc 2001-ben lett kiadva az Epistrophy / Broken Silence gondozásában.

Szeptemberben Európa turnéra indultak a VIU DRAKH-al és az ACCION MUTANTE-al. A nagy elismertséget hozó "Music from an extreme sick world" lemez 2005-ben látott napvilágot, mely az európai két fajta verzión kívül Brazíliában, Malajziában és az USA-ban is megjelent. Ezt különböző bulik követték, mint például a Napalm Death elő zenekaraként, vagy az Obscene Extreme Fesztivál és az olaszországi koncertek. 2008-ban került kiadásra a „Panzer” LP/CD, melyet egy split 7” követett az amcsi DESOLATION-nel.

 

Akit érdekel még a banda, az geci sok interjút olvashat velük a honlapjukon, vagy én is elküldhetem neki a régi intit.

Kontaktus:

http://www.audiokollaps.de/

http://www.myspace.com/audiokollaps

 

20
06/2010
0

FYPS koncert hétfő - Tündérgyár

Naggggyon geci koncert lesz holnap Budapesten a Tündérgyárban, hisz tiszteletét teszi nálunk a legendás Massmörd romjain alakult Future Ruins, illetve a barcelonai d-beat huszárok a Totalickers. Hazai support a Red and the dumbasses, a Karak és a Nyűg és savó. Beugró egy ezres, pontos kezdés és pontos befejezés várható (szóval: 20:00 - 23:00)!

Címkék: fyps