Agyampokla @ Crust / Hardcorepunk Webzine Since 2009 @

mármegint FANZINE

Sikerült beszereznem a nem kis múltra visszatekintő angol AGITATE ’zine 9. és 11. számát. Remek formátumú, igazi cut’n’paste design, és még egészen olvasható az angolul kevésbé tudóknak is. A külcsín tehát remek, lássuk a belbecst:

AGITATE#9.: Interjú a kanadai AFTER THE BOMS-szel, az angol WARCRIMES-szal, az amcsi DISSYSTEMA-val, írás a The CLOWLY CLUB-ról, egy filippínó d-beat/crusty színtérriport, sok ’zine és zene rewiev. 24 oldal / a5 formátum, így negatívumként talán csak a rövidségét hozhatom fel.

AGITATE#11.: Itt már plusz 4 oldalt kapunk a fél fontunkért :) 28 oldal, szintén a5 formátum, szintén remek interjúk: beszélgetés a jánykásénekes londoni d-bít Beginning Of The End-del, belgium „császáraival”, a Vision Of War-ral, az olasz KONTATTO-val,  jakartai raw/crusty színriport, infók a Not Enought Records-ról (Swe) valamint a szokásos ’zine és zene rewiev dömping.

Ha szerencsés vagy, talán még akad belőlük 1-2 példány Dr.Slayer disztrójában (keresd Human Error és/vagy Rivers Run Dry koncerteken), vagy rendeld meg/cseréld el, mert tényleg nagy királyság!!!

Kontakt:

chrisagitate[at]yahoo.co[dot]uk I www.myspace.com/chrisagitate

Szintén Sláger Doki túrkálójában leltem rá a HELL AND DAMNATION #12-re, amely egy split formában jelent meg a RIPPING THRASH nem is tudom hányadik számával. Szintúgy tetszetős külcsín és tartalmas a belbecs, nézzük is:

HELL AND DAMNATION részről: interjú a japcsi NK6-el, a norvég VI Gruer Oss-szal, politikai jellegű, környezetvédelemmel és diy-jal kapcsolatos személyes írások, eszmefuttatások, egy 6 oldalas írás a zombi filmek történelméről, rengeteg ’zine és zene kritika. A RIPPING THRASH egy interjúval indít a már fentebb említett AGITATE ’zine készítőjével, a budathrash/megamosh koronázatlan királyaival, a STEP ON IT-tel, angila egyik legnagyobb és egyik legrégebbi aktív distrójával, az Active Rebellion-nel, valamint itt is tonnányi ’zine és zene rewiev.

A split ’zine ff, a/5 méretű, korrekt 48 oldalon.

Informálódj:

RIPPING THRASH: www.rippingthrash.com I steve[at]rippingthrash[dot]com

HELL AND DAMNATION:  colinastro[at]hotmail[dot]com

Cseh barátunk, Paaya, aki hiperaktívitásáról és víg kedélyéről híres, végre valahára befejezte a DRUNK NACHT OSTEN #2. számát. A ’zine érdekessége, hogy cseh létére angolul ír, valamint az, hogy csakis a kelet-európai és a balkáni színterekre, zenekarokra koncentrál. Így a tartalom ennek a függvényében már nem is meglepő. Becsületére váljon, a 2 év alatt nagyon tartalmasra sikerült elkészítenie. A/5-ös forma, f/f, 68 (!!!) oldalon. Interjú a Human Error-ral, a belarus Sanvch-el (Defect In Industry ’zine, ME4TECH), a ’80-as évekbeli orosz GRAZHDANSKAYA OBORANA-val, a Romániából elszármazó, de ma már Németországban élő CRITICALA RADICALA legénységével, olvashatsz írást a lettországi és ukrán színtérről, visszatekintést a cseh punkrock színnel kapcsolatban, valamint egyenesen a szervezőktől megtudhatod, hogy valójában miért lettünk mi is többek között a robotzsaruk által evakuálva a 2008-as Balcanica-Core fesztről. Szokás szerint Paaya rengeteg képanyagot használ a tematikájának megfelelően, ami ugyanúgy vonatkozik a ’zine és zene rewiev-okra is. Nem tudom, hogy beszélhetünk-e már hagyományról a 2. szám megjelenésével kapcsolatban, de ehhez a számhoz is jár egy 100%-os diy kompiláció 38 számmal.

…és hogy mennyire DIY az egész…? A DNO#2. teljes egészében lehúzható pdf formátumba a válogatással együtt innen: www.dno.maskontrol.com

Nyomtasd bátran, saját használatra, örömödre, vagy áruld a disztródba. De ne felejtsed el, csak a cd-vel az igazi! Várhatóan az Agyampokla distróban is „kapható”/cserélhető lesz februártól, valamint Paayától rendelhető lesz nyomdai kivitelben tavasztól.

Most pedig egy sajnálatos hírt kell, hogy megosszak veletek:

A NEM VÁLTOZUNK #3 száma sajnos papír formátumban és a tervezett tartalommal Budánk egyéb elfoglaltsága végett nem fog már napvilágot látni. Személy szerint én nagyon sajnálom, hiszen az egyik hazai kedvenc fanzinem volt. Béke poraira, várom a feltámadást. Addig is a 3. ’zine tartalmának nagyrésze hellyel/közzel rendszeresen publikálásra kerül Buda blogjában, amit az alábbi helyen tudsz megsasolni: http://wedontchange.blogspot.com

„Kanyarban”, azaz Maci elmondása szerint nyomdában van már a HARC ÁLDOZATOK NÉLKÜL #3. száma is. Benne a szokásos tartalom, minden, ami a vegetáiussághoz/veganizmusho és a környezetvédelemhez kapcsolódik: írás a protein mítoszról, avagy hús = erő = fehérje képlet megcáfolása, képes terméklista az állatkísérleteket folytató és crueltyfree dolgokról, hardcore vonatkoztatásban interjú a Positive Youth brazil vega sxe csapattal, összefüggéskeresgetés a globális felmelegedés és az állattenyésztés kapcsolatában, egy elég hosszú beszélgetés e Greenpeace-es Becsky Miklóssal és Tömöri Balázzsal, egy fordítás a Thrasher magazinból, aki a bebörtönzött Lauren Gazzola-val, mint a SCAC USA mozgalom aktivistájával beszélgettek. Találsz még bent subji receptekhez ötleteket, valamint egy e-mail levelezést Pedja-val a dolgok mikéntjáről, értelméről, zárásul pedig kapsz az arcodba 3 kifejező grafikát és egy Dropdead dalszöveget. 24 oldal, a formátumot passzolom egyelőre. A témához konyítóknak nyújt 1-2 érdekességet, a „kezdőknek” viszont lehet egy kicsit tömény, mivel néminemű alapismeretet és szélesebb látókört feltételez.

A megjelenéssel kapcsolatban kontaktolj itt: http://www.myspace.com/harc225fanzine

PS: ugyanitt a blogban olvashatsz egy zseniális interjút Wolfi-val (The Tangled Lines, Vitamin X zenekarok dobistene)

No, kivégeztük mára a papíralapot, de ha már a vegetáriusságnál/vega étrendnél tartunk, ajánlanék még 3 remek blogot. Ebből kettőt szűkebb/tágabb közösségünk tagjai művelnék:

Kalóz asszonyság főztjei:

http://trogerfoodz.blog.hu

Dan gasztro remekei, miközben remek zenéket hallgat, avagy punk a konyhában:

http://punkinthekitchen.blogspot.com

És végül, de nem utolsó sorban egy vegan anyuka zseniális receptjei:

http://www.vegagyerek.blogspot.com

Kisalföldi crusty infók Totótól

Totót kértem meg, hogy írjon néhány infót/tervet a zenekarai házatájáról. Nem fog unatkozni a faszi 2010-ben sem az már egyszer biztos.

A Freedom is Lie, valószínűleg nem sokára kiad egy közös splitet, a Svéd Schizofrehn fanzine-os Micke néhai bandájával a Diskenttel. Megjelenik majd a skandinávoknál, a jenkiknél, és persze nálunk is, a Schizodistro, az amcsi Brown Bag Propaganda és az Agyampokla segítségével.

A Gyalázatról annyit, hogy Dénes kilép. Mi folytatjuk, eddig még csak ötletelés szinten úgy néz ki, hogy a Pedró (E-330) lesz az új énekes. Legalábbis lelkes és mi is szeretnénk. Próba ugyan még nem volt vele.
Freedommal most megyünk stúdióba, reméljük jó böszme lesz a cucc!
World In Turmoillal most nincs semmi.. Sok a dolog, nem igen van rá idő. De nyárig mindenképpen szeretnék egy fasza demót, fasza hangzással, amit a frissiben épített home stúdiómban fogok felvenni.
Van egy új zenekar. Do you think I care? a neve. Böszme kőcrust ala Illdad, ENT. Én nyomom benne az éneket, Norbi dobol, Iván gitározik, Dani basszerozik. Március elején lesz egy 8-9 számos demo, köztük egy Skitsystem dallal. Debütáló bulink pedig március 27.-én Győrben lesz az Idiots Parade, Human Error, Gyalázat társaságában.

the next generation :) fiatalság, bolondság?!

Három srác, három különböző, de mégis azonos stílus és azonos mondanivaló. Három srác, hívjuk őket Á-nak, B-nek és C M-nek, interjú „3 in 1” stílusban, három legyet egy csapásra, gyerűűűűűnk!

- Szerintetek mi keresnivalótok van ezen a blogon?

Á: Nem tudom.

B: Lehet, hogy már öreg vagyok a „következő generáció” jelzőre (életkorban), bár áltálában a boltban is el szokták kérni a személyim. Remélem hozzáteszek -majd- annyit, hogy beleilljek ebbe az interjúba.

M: Szeretjük a pánkot?

- Hogyan lettetek „pánkok”? Mi volt az a fő hatás, ami alapján letértetek a járt útról és ilyenek lettetek most, amilyenek. Tényleg., milyenek is vagytok? Milyennek tartjátok Önmagatokat? Elégedettek vagytok az elér eredményekkel? Elégedettek vagytok az életetekkel és a társadalomban betöltött helyetekkel, „szerepetekkel”?

Á: Szokásos sztori. 12 évesen a PFA tagjai már a legjobb barátaim voltak, KZ bátyja pedig a lakótelep legnagyobb punkjaként élt (Exploited póló, anarchiás nyaklánc) és állandóan tőle húzkodtam be a másolt Picsa, Bad Religion és Barackca remekműveket. A 13. születésnapomra a szüleimtől egy NOFX cd-t kaptam. Ez a zenekar a mai napig kihat a gondolkodásmódomra (persze leginkább a régebbi dalaikkal). Később megismerkedtem a „keményebb” bandákkal, mint a Jack, a Something Against You vagy a Redlineoffside. Ezek a zenekarok óriási érzelem-tömegeket mozgattak meg bennem és képtelen vagyok szavakba önteni a hálát, amivel tartozom nekik. Politikai tekintetben is egyre több kérdést kezdtem feltenni saját magamnak, és egyre komolyabban gondolkodtam az anarchiáról. Ha mindenképpen definiálnom kell, akkor egy pro-feminista/ meleg támogató/ anti-fasiszta / pozitív ateista / anarchista / vegetáriánus punk vagyok, taraj nélkül. A személyes életemmel maximálisan elégedett vagyok. Amit nagyon nehezen tudok elviselni az az állandó középszerűség, szürkeség és monotónia, ami a hétköznapokat jellemzi. Az emberek, akik a nyomorúságos metrón azon gondolkodnak, hogy „mi a picsáért nem akasztom már föl magam, bazmeg?” és valamilyen mértékben én is beolvadni kényszerülök ebbe a rabszolga-gépezetbe. Olyan mintha szánhúzó kutyák lennénk és a „gazdáink” horgászbottal elénk lógatnának egy húscafatot, hogy legyen egy kis motiváció. Ez a húscafat a szabadság.

B: Hmm, nem tudom mióta számítok „punknak”, de a zenét még valamikor általánosban kezdtem el hallgatni a gördeszkázás mellé. Akkor még csak a gitár meg a gyors tempó tetszett, úgy komolyabban a keszhelyi-tapolcai koncertek alkalmával folytam bele az egészbe, még középiskolában. Keszthelyen inkább ez a kannásboros-anarchia felvarrós punk ment (a varázsa azért megvolt), szerencsére Tapolcán már akkor is fasza bandák léptek fel, nem hiába szerettem bele ebbe az egészbe.

Nyilván hatással van rám, részben ezért is vagyok olyan amilyen. Hatással vannak rám a dalszövegek, a dalok, olvasmányok, de nem tudható be csak ennek, sőt, inkább a tapasztalataim tettek „ilyenné”.

Amúgy elégedett vagyok az életemmel. Másmilyen úgy sem nagyon lehetne, szóval inkább próbálom élvezni és nem egy géppé válni, hehe. Jó itt lent.

M: 13 éves koromban egy osztálytársam mutatott nekem Auróra kazikat, hogy "ezt hallgasd bazki ne a blinkszáznyolcvankettőt". Mondjuk nem tudom ezzel letértem-e valamiféle útról, mindenesetre biztos több barátnőm lett volna ha nem kezdek el ilyeneket szeretni. De nem bánok semmit. Elégedett persze nem vagyok, de ennél jobbat meg nem tudok kitalálni, mint ami van.  

- Mindegyikőtök játszik zenekarban, van, aki kettőben is. Szerintetek ezekbe mi a közös. Kiknek és miről szólnak. Mi a célotok a zenekarokkal?

Á: A közös  a barátság, ami összefűz minket és hogy mindegyik zenekar a hc-punk valamilyen formáját űzi, de mindhárom másképpen. A Plan Beer ésszel, A Formyfriends szívvel, a PFA pedig olyan mint egy idegbeteg alkoholista, aki a gumiszobában vonaglik a kis kényszerzubbonyában.

A célom a zenekarommal, hogy az agyamban tomboló káoszt (esetleg néhány értékes gondolattal egyetemben) rászabadítsam az emberiségre.

B: A három zenekar tagjai elég jó barátságban vannak. Tetszik, hogy mindhárom banda picit másféle punkzenét játszik, ennek ellenére mégis sok közös vonás van bennünk. Meg jól érezzük magunkat együtt.

A zenekar nekem felhőtlen időtöltést, jó sztorikat, barátokat jelent. Szeretnénk valamit elmondani is a közönségnek, de a barátainkon kívül nem sokan vevők rá, amitől nem keseredünk el, mert közben marha jól érezzük magunkat. Jól hangzik, ha azt mondom, hogy egy kulcs a szemben álláshoz a szürke élettel, de ez túlmutat azért a zenekaron. Minden esetre jól szórakozunk, ez már valami, nem?

M: Fúha. Szerintem az bennünk a közös, hogy már elértük a célunkat a zenekarokkal, haha. Persze, ez nem igaz. Vagy végül is de, nekem nincs más célom vele, mint játszani és a lehető legjobban érezni magam, és szerintem Áronék is így vannak ezzel. Talán még az ingyen drog is motivál minket.

- Mindegyik zenekarnak van legalább egy 2009-es anyaga. Milyen visszajelzéseket kaptatok? Ti magatok elégedettek vagytok vele? Új anyag várható a közeljövőben tőletek?

Á: Nekünk egy 12 számos „nagy” lemezünk és egy 7 számos Ep-nk jött ki idén. A visszajelzések eddig pozitívak voltak és összességében mi is elégedetten távoztunk Attila poklából. A jövőben egy kicsit gyorsítani szeretnénk a számok tempóján. Ha minden jól megy akkor február/március környékén jön egy 17 számos lemez.

B: Májusban jelent meg az s/t ep, relatíve sokan letöltötték vagy megvették. Nem kaptunk sok visszajelzést, de amik jöttek azok pozitívak voltak. Sosem tudok egészen elégedett lenni, mindig a következőt tervezem számomra tökéletesre. Azért persze szeretem, örülök, hogy összejött. Remélem 2010 első felében sikerül felvenni pár új számot, amit majd valamilyen formában ki is tudunk adni, tanulva az előző kiadás hibáiból. Mondjuk split formában állat lenne.

M: Az a visszajelzés, amit az FMF demo meg a Nothing anyagok kaptak, pozitív volt, bár tény, hogy kevés is. Ami persze várható volt, haha. Én személy szerint egyikkel sem vagyok megelégedve, de ez motivál arra hogy fejlődjünk. Formyfriends-zel most több kiadandó cucc is tervbe van véve (split, EP), de a demo sincs még meg kézzel fogható formában, mert lusták vagyunk, meg bénák. Viszont szerintem a Plan Beer, és PFA lemezek kurvajók lettek, és ami az igazi pozitívum bennük, és csak remélem, hogy ez az FMF-re is érvényes, hogy van bennük izgalom arra vonatkozóan, hogy mi sülhet ki ezekből a zenekarokból mondjuk pár lemezzel később. Ez amúgy mostanában sok hazai "új" vagy legalábbis nemrég felbukkant bandára igaz, pl Spark, Ashes of Atlantis, Puszta, Lömbihead, Libido Wins, Mind Your Step ésatöbbi.

- Mi jut esetekbe a következő fanzinekről: „Nem változunk”, „Hitvány”, „Sensitive Bullsit”? Ha már értitek a célzás.

Á: Az első kettő két színvonalas és szórakoztató fanzine. Az utóbbi az én, megjelenésig sosem jutott próbálkozásom volt. Remek interjúk készültek, nagyszerű zenekarokkal, de a lelkesedésem valahogy elfogyott.

B: A Hitvány nekem nagyon bejön, az utóbbi időben az egyik legjobb zine, kár, hogy az irója olyan lusta mint én. Kellően szemét, bár azért amikor olvastam nem hittem, hogy majd valaki felháborodik rajta, mert ismertem az íróját. Aztán mikor mentünk freefestre, egy srác a vonaton felhúzta magát rajta, becsukta és eldobta vagy letette, nem tudom már. Király! A Sensitive Bullshitet olvastam egyszer Áron gépén, valamikor a Hüsker Dü hallgatása közben, de nem sokra emlékszem belőle, csak hogy király interjúk voltak. Nemsokára amúgy kész lesz a Nem változunk 3. száma, csak több szabadidő és inspiráció kéne.

M: Mindhárom kurva jó. Bár a Sensitive-et még nem is olvastam, a Hitvány meg igazából rossz.

- Tudom, hogy kettőtök blogol is. Szerintetek miért érdemes csinálni? Fanzine vs Blog? Előnyök, hátrányok?

Á: Erről nem tudok nyilatkozni.

B: Érdemes, valamikor nemrég olvastam a tavalyi koncertbeszámolóim, jól esett, bár a nosztalgia elég szemét dolog. Nem tudom más olvassa-e rajtam kívül, nem hiszem, hogy sokan. Mostanában elég ritkán frissül, pedig idén több mindent íthatnék bele, de sokszor nincs időm vagy inkább kedvem. Egyszerűbb mint egy fanzine készítése, viszont nem olyan élvezetes. Az előnye, hogy frissen megírhatom az élményeim, gondolataim és akit esetleg érdekel az frissen olvashatja.

M: Hát a szokásos érvek és ellenérvek. Csinálni mondjuk szerintem mindkettőt érdemes, ha jól művelik. Ha a rajzaimat csak fanzinokba vagy egyéb más kézzel fogható dolgokon keresztül promotálnám, alig tudna róluk valaki. Ez az előnye a blogolásnak, ami persze sokkal "hígabb" élmény. Egy nyomtatott formátumú dologba mindenki többször is átgondolja, mit miért tesz. Jó esetben. Király lenne ha 2012-ben összeomlana az internet és mindenki elkezdene szamizdatolni a zenéről, de addig a fanzinosdi megmarad az ilyen unatkozó srácoknak. Ami tök király.

- Ha már ilyen „3in1” az interjú címe, mondatok nekem 3+1, számotokra örökérvényű lemezt? Ugyanezen mennyiségű 3+1-es listát szívesen vennék a jelenlegi magyar zenekarokkal kapcsolatban.

Á: Oké. TOP 4 lemez:

1. Something Against You – 11 songs (about kids without fate)

2. Dead Kennedys – Fresh Fruit for Rotting Vegetables

3. Vágtázó Halottkémek – A Halál móresre tanítása

4. Butthole Surfers – Hairway to Steven

TOP 4 magyar zenekar:

1. Another Way

2. Dance or Die!!!

3. Gyalázat

4. Lömbihead

B: Hátsó Szándék – Álmatlanság

Minor Threat – discography

Death is not Glamorous - Wide Eyes

+ 1, amire most megint nagyon rákattantam: Bad Brains – Bad Brains

Kedvenc jelenlegi  magyar bandáim. Another Way, Iszonyat, Semmi Komoly és a +1 a Ninpilators, ami új és szerintem zseniális. Kevés ez a 3+1 lehetőség, mostanában van fasza banda itthon, pl. a 2 másik válaszadó zenekarai.

M: Változó. Nekem személyesen ami talán mindig örök marad:

Descendents - Milo goes...,

Kid Dynamite - s/t,

Breathe In - From this day on,

+ Lifetime - Jersey's best dancers.

Jelenlegi magyar zenekarokról pedig már írtam fentebb, max hozzátenném még hogy Duna, Kernel Panic, Dance or Die, Watchmybag, meg a Ninpulators is nagyon tetszik.

- Mennyire látjátok problémának a szintéren belüli homofóbiát és szexizmust? Van? Létezik? Okoz problémát? Ha igen, hogyan és miben látjátok ezen problémák orvosolásának lehetőségét?

Á: A szexizmus szerintem nem jellemző, a homofóbia pedig csak azért nem mutatkozik meg, mert kevés meleg jár ilyen jellegű koncertekre vagy legalábbis kevés, aki felvállalja. Abban biztos vagyok, hogy sok az olyan konzervatív féreg (értsd: nullánál több) még egy kibaszott punk koncerten is, aki kirekesztő gondolatokat dédelget a koponyájában.

A megoldás egyszerű, de nagyszerű: aki bármilyen homofóbiás kijelentést/megnyilvánulást tesz, azt ki kell rúgdosni az adott kocsmából ugyanúgy, ahogy ez a nácikkal kapcsolatban Tapolcán szinte már „hagyománnyá” nőtte ki magát. Az ilyen senkiháziaknak nincs helye egy ilyen jellegű közösségben.

B: Szintéren belül szerintem nincs ezzel probléma. Van pár zenekar, akik viccesnek meg menőnek hiszik, de ezek biztosan nem a szintér részei (legalábbis az én világomban lévő szintéré), csak mert gitár van a kezükben.

Azért mondjuk örülök, ha egy nő szép és nőisen öltözik, meg ha nem bánja, hogy megdicsérem, sokan sajnos ezt is félreértik. Elég álszent dolog szerintem. Az anti-szexizmusnak magától értetődő, természetes dolognak kéne lennie, így vagyok az antirasszismussal és hasonlókkal is, ezért sem nevezném magam soha egyiknek sem.

M: Magyarországon a színtéren belül kevésbé létezik szerintem a homofóbia és szexizmus, mint rajta kívül. Ez nem azt jelenti hogy senki nem süt el buzis vagy kurvás (haha) vicceket a koncerteken vagy akárhol-akármikor, de szerintem amíg nem gondolják komolyan, addig ez nem is probléma, a vaskalapos PC-harcosság szerintem legalább ugyanakkora gond, mint ami ellen harcol az egész. Egyszerűen csak a józan észre kéne hallgatni mindenkinek, aki meg túl hülye ahhoz, hogy felfogja ez mit is jelent, az ne legyen punk, hanem menjen a picsába jobbikgyűlésezni az Örs aluljáróba.

- Okkay skacok, köszönöm a válaszotokat! Utószó? Üzenet? Még valami, amit szeretnétek megosztani az olvasókkal?

Á: A húsevés a holokauszt egy elfogadott formája.

B: Hallgassatok jó zenét, csináljatok jó zenekarokat. Köszi az interjút!

M: Ne szpájtájmozzatok Bane pólóban!!!!

Egy érdekes és elgondolkodtató rajzfilm a kvótakereskedelmről - Anne Leonardtól

Agyampokla party no.1.

2010. február 10-én megszállják (remélhetőleg) a punkok Székesfehérvár utcáit, no meg a Pucok kocsmát. Oké szerdai nap, de akkor mi van? Az utolsó éjféli buszt, vagy vonatot így is simán eléred, ha másnap dolgozni kell menni. Ha meg suliba jársz, akkor legfeljebb fájni fog a fejed a másnapi matekórán, na bumm. Ha egyetemista/főiskolás vagy akkor meg eleve mindegy az időpont, a vizsgaidőszaknak addigra vége... Minden punkzenét kedvelő egyén megtalálja a számítását ezen az estén, hisz lesz itt a d-beat-től elkezdve a hardcorepunkig minden. A bandák magyar részről különösebb bemutatást nem igényelnek, mindegyik a maga műfajának az élvonalában áll, név szerint ezek a Semmi komoly, a Rivers run Dry és a New Dead Project. Az osztrák Boredom, pedig már járt nálunk tavaly is; a Killin it!-tel toltak egy faszántos bulit Ajkán. A zenéjük húzós dark crustpunk. Itt meghallgathatod 3 számukat: http://www.myspace.com/lifeaintnopicnic. A kezdés kábé 20:00-kor lesz, embertelen 800 forintos belépő mellett. Up the punx!

Brnoi színtér riport 1. rész

A Cseh "Drunk nach Osten" fanzine szerkesztője, Paaya küldte ezt az aktuális hardcorepunk színtérrajzot, városáról Brnoról. Mivel részletesen és hosszan írt a helyi színtér minden aspektusáról, ezért részenként fogom közölni (meg azért, mert nincs időm fordítgatni:).

Az első részben a helyi zenekarokról olvashattok.

Hello!!! Paaya vagyok a csehországi Brnoból. Itt egy akutális színtér riport a városomról. A szöveg nagy része már megjelent eddig néhány fanzineben, de azért sok minden változott azóta, lássuk csak…

Brno egy egyetemi város – iskolaidőben tele van diákokkal a, szünidőben viszont kurva unalmas. A második legnagyobb Cseh város, az ország délkeleti részén fekszik, nem túl nagy, nem túl kicsi kábé 400.000 lakosa van.

Nem akarok sokat dumálni a történelemről, csak néhány bandát emelek ki, akiket nem lehet kihagyni… Eltekintve a ZEMEZLUC-tól (róluk többet később), a ’80-as években egy jó raw punk as fuck banda volt a VZOR 60 (www.vzor60.wz.cz). Felvettek egy fasza kazettát, aztán feloszlottak miután két tag nyugatra emigrált. Néhány éve megpróbálták meglovagolni a reunion hullámot, hogy felvegyék a régi cuccaikat, de a tagok nézeteltérései miatt soha nem fejezték be a munkálatokat… Az INSANIA (titkos rendőrségi beavatkozás után SKIMMED névre váltva) a hardcore és a thrash metal őrült keverékét tolta. Még mindig léteznek, de a stílus azért már megváltozott. Mellettük az S.R.K. kaotikus out-of-tune-and-rhythm hardcore zenét játszott.

A ’90-es években volt például egy crusty hardcore zenekar a LOS SOMROS (pár tag játszott még a NO PASARAN és a DOGS ANTICOPS bandákban is). Néhányan közülük később megalapították az OPERACE ARTABAN-t, amely manapság a leghíresebb Oi! banda Csehországban. Sok külföldi abban az illúzióban él, hogy ők valami antifa-SHARP banda, vagy ilyesmi, de ne legyetek már naívak! Nem azok… Néhány hónapja lefülelték két tagjukat, miközben “Sieg Heil!”-ezve vertek két srácot. A dobosuk Patriot, Thor Steinar meg Screwdriver pólókat hord… Nem kimondottan nácik, de nincsenek távol tőle. Klasszikus erőszakos, paraszt, kvázi rasszista mentalitás. Megbaszhatják.

A másik két említésre méltó banda ebből az időből a PAZI SNAJPER (melodikus anarcho punk női/ffi énekkel) és a MRTVA BUDOUCNOST. Az utóbbi 1994-2000 között játszott és a stílusuk a raw crustpunktól az extreme hardcore/violence-ig terjedt, két énekkel és intelligens politikus szövegekkel. 3 split Ep-t és 2 split LP-t + rengeteg kazettát és válogatást vettek fel, ráadásul sokszor végig turnézták Európát. A MORE BAD NEWS 2001-ben kezdte a darkos, sikoltozós, apokaliptikus hardcore muzsikáját, néhány metálos elemmel. Nem voltak rosszak – nem ilyen tough guy metal macho HC – tényleg jól zúztak! Mindenesetre már feloszlottak egy ideje. 

 Na, de ugorjunk a napjainkhoz… Azzal a bandával kezdem, ahol én is gitározom, ez a FESTA DESPERATO. 2002-ben kezdtük nyomni a raw fast out of tune noisy hardcoret, mely néhány tagcsere után a nyers crust/hardcore felé fordult. 2007 óta nem voltunk aktívak, mert nem volt dobosunk. Már újra próbálunk és most vettünk fel egy LP-t is, szóval újra készen állunk a koncertezésre. A 2005-ös demo most jött ki egy 7” EP formájában. Lessetek meg minket: www.festadesperato.com (hamarosan működni fog) or www.myspace.com/festadesperato.

Az utóbbi időben megosztjuk a próbatermünket más bandákkal is, így a SEE YOU IN HELL-lel (www.seeyouinhell.cz or www.myspace.com/seeyouinhellthrash). 1999 –ben alakultak, Filippel a MRTVA BUDOUCNOST gittyósával. A stílusuk rengeteget fejlődött a kezdet óta. Korábban eléggé dark, szakadt, kaotikus hardcoret játszottak. Mára megtalálták a stílusukat és a hangzást, ami fekszik nekik. Gyorsabb, nyersebb és kevésbé komplikáltabb írányba mentek. Az eredmény egy király lehangolt, dühös, anti-keresztény hardcore/thrash/punk. Sokat turnéztak és 2006 tavaszán Japánba is eljutottak (ők voltak az első Cseh punk banda, akik valaha játszottak ott!) és Braziliában is jártak kétszer. Egy másik zenekar a SCARTO – érdekes keveréke a thrashnek és a grindcorenak. Nem túl aktív koncertezők, de nem sokára ígérnek egy LP-t. Eddig cask néhány daluk jelent meg a ‘Play Fast Or Don’t’ válogatás LP-n. A dobosuk “Beer” működteti a Beer Is Not Drink kiadót és korábban a SPACE TO BEING-ben dobolt. Az énekesük Mirek (kontakt hozzá: ulitma.ratio@seznam.cz) a FESTA DESPERATO egykori énekese.

Aztán itt van még a ZMEZLUC (www.zemezluc.com), az intelligens, eredeti straight-forward punk helyi halhatatlan veteránjai. Ők már hosszú ideje 1986 óta aktívak. Amiylen öregek, olyan faszán játszanak. Brilliáns. Most adták ki az új 7” EP-jüket. Persze rengeteg más cuccot is megjelentettek. Egyszerűen klasszikus Cseh punk – ellentétben sok ’80-as évek beli bandával, a ZMEZLUC megtartotta a DIY értékeket a mai napig (és hallgatható is).

A MAC GYVER (vagosh666@seznam.cz) ex PAZI SNAJPER tagokból alakult, melodic intelligens punkot játszanak (de inkább sötét és feszült, mint vidám), néhány helyen reggae hatással… talán a JUGGLING JUGULARS és a P.A.I.N. játszik valami hasonlót. Egy EP jött ki tőlük. Sajnos nem túl aktívak (a basszerosuk sebész, a gitáros meg sokat utazik stb.).

A NAGAIKA (http://nagaika.czechcore.cz) a TERRA-RIOT anarcho-folk kombó romjaiból alakult. Sötét atmoszférájú ópuszok a szabadságról és a rendszer elleni harcról. Én egy split CD-ről tudok a MORE BAN NEWS-szal.

A MAD PIGS (www.madpigs.wz.cz, www.myspace.com/madpigs) fasza hardcore punkot játszik. Kábé 16 évesen alapították a zenekart, a felállás folyamatosan alakult az idők során, de még mindíg nyomják. Erősen hatott rájuk a ‘77/’82-es évek punk zenéje mellett a ’80-asok hardcoreja, a crust, a káosz punk és a japo hácé. Kibaszott keményen dolgoztak az utóbbi időben, túráztak Európában és Japánban és komolyan fontolgatnak egy Kínai turnét is. Rengeteg anyaguk jelent meg (az utolsó a Japán J.U.U.M.-mal megjelent split 7” EP) és a helyi színteret is próbálják támogatni.

PRIPYAT (igen – a Chernobylhoz közel fekvő Ukrán város… www.myspace.com/pripyat86) volt az a banda, ahol doboltam. Csak rövid ideig voltunk aktívak (2006-2007), kábé 8 koncertet adtunk és csináltunk egy studio felvételt, amely nem sokára megjelenik CD-n Csehországban és Ukrajnában egyaránt. Kaotikus, dühös hardcorepunkot nyomtunk 2 női vokállal.

Itt van még a LAST CALL FOR PEACE (www.lastcallforpeace.wz.cz or http://www.myspace.com/lastcallforpeace), akik mindent kevernek mindennel - crust/raw punk/emocore. Azt hiszem feloszlottak, de nem biztos.

A COREBASTARDS (www.corebastards.wz.cz) új énekessel büszkélkedhet – ő megint csak az Ultima Ratios Mirek. KORUBO-ra változtatták a nevüket és a stílusuk is elfordult a crust/punk felől a dark fast’n’heavy crusty hardcore irányába. Most jelentettek meg egy fasza demot az Ultima Rationál.

Az INTRUDERSS (www.intruderss.wz.cz or www.myspace.com/intrudersinyourmind) kábé 3 éve kezdett játszani, sima 82-es punk as fuck, de NAGYON raw és dallammentes úton. Én azt mndom, hogy még mindíg folyik a barátkozás a hangszerekkel, de idővel egyre jobbak lesznek. Még nincs felvételük.

A RESURGO (www.resurgo.wz.cz or www.myspace.com/resurgo) eredetileg a COREBASTARDS, INTRUDERSS és a PRIPYAT tagjaiból alakult. A zenéjük simán, valami  melodic crust/HC. Most cserélték le a fele felállásukat, szóval most Martino (a Mad Pigs énekese) dobol én meg kisegítek basszeron, amíg nem szereznek maguknak egy stabil basszusgitárost.

Egy másik, mondhatni új banda a TUMMO (www.myspace.com/tummo666), nagyon sötét és súlyosan lassú HC, ilyen bandák tagjaival, mint: THEMA 11, GOSPEL OF THE FUTURE, MORE BAD NEWS, vagy EMA CAMELIA. Nézd meg őket, ha csíped az ilyen dolgokat!

A 6MAS eredetileg valahonnan Ostrava környékéről származik – az ország északkeleti részéről, de most Brnoban élnek és kicsit vicces, de fasza old school grind/crustot játszanak.

2010. január 23. Szeged, Garaboncziás

Egy remek estének néz elébe, aki ellátogat a szegedi Garabonczás Borozóba. Elég vegyes felhozatal lesz, így mindenki megtalálja amit keres. Fellép az SCHC prominens képviselője a Liberal Youth, az alföldi grindpunk duo: az Another Way és a Jack; zúzni fog még az Alba Regia Hc Lépéselőny, valamint 3 grunge banda: a pesti Soundshine, a szegedi Real Lies és egy román banda a Luna Amara. Gyertek időben kezdés szigorúan este 20.00, sorrend: Real Lies, Lépéselőny, Jack, Soundshine, Luna Amara, Another Way Liberal Youth. Belépő 800 Ft.

Agysérülés . Solidarity

2009-es év fanzine ügyileg kimaradt nekem sajnos. Így örömmel vettem kezembe a december 30.-ai, szokásos Pucok buliban az Agysérülés és a Solidarity zineket. Igaz nem mostani egyik sem, de gondoltam egy kis reklám nem árt ezeknek a remek lapoknak.

Agysérülés #1

Szokásosnak mondható A/5-ös formában jött ki ez a cumó, és ahhoz képest, hogy első szám, nagyon fasza lett. Rivers Run Dry és a Crippled Fox inti informatív, jók a kérdések és a válaszok is kielégítőek. Az Iszonyat „beszélgetés” érdekes, van benne pár (számomra) újdonság. Helyet kapott még egy Negative FX biográfia és egy nyúlfarknyi Negative Approach kérdezz-felek is, valamint egy gördeszkás shop cucc. A szerkesztési hibák és a kicsit zavaró kézzel írott szövegek ellenére, ez egy fasza punk/ hc fanzine. maknyas@hotmail.com

Solidarity #1

Nagyrészt interjúkra épül ez a zine is. Lépéselőny, Laces Out, Another Way, PFA, Toto (Gyalázat, FIL) szerintem ez jó kis összeállítás. Van egy Nations on Fire szövegfordítás is, érdemes volt beletenni mert van mondanivalója. Kiváncsi lennék ezt mikor írták? Aztán van itt még egy Hold X True búcsú buli „kritika”, meg egy cikk a tüzijátékok káros hatásairól. Plusz egy tonna blog, webzine, zenekar, infó, ajánló stb. Kellemes olvasnivaló. Innen letöltheted, innen meg berendelheted: maaarci@citromail.hu